Mikve csapvízzel? Nem mindegy, mibe merül az edény. A Kazinczy utcai eset kapcsán előkerültek a mikvék szabályai, esővíz, forrásvíz, és a Duna szerepe is. Oberlander Báruch rabbi járja körbe a témát.
A mikvét négy célra használjuk: 1. a házasságban élő nők havi alámerülése (3Mózes 15:19–28.; 18:19.). 2. a férfiak mikvébe járása, amely jom kipur előtti napon kötelező (Sulchán áruch RSZ 606:11–13.), de sokan a szombat tiszteletére (Nité Gávriél – Sábát 1. kötet 35:1.), haszidok akár naponta is gyakorolják. 3. a betérés lezárása (SÁ Jore déá 268:1–3.). 4. az új edények alámerítése, amit a Tóra ír elő (4Mózes 31:23.) minden, főzéshez és étkezéshez használt eszköz esetében (SÁ uo. 120:1.). Ezt akár úgy is értelmezhetjük, mint az edények „betérítését”.
Problémák az edénymikvével
A Kazinczy utcai edénymikve kapcsán felmerült a gyanú, hogy esővíz helyett csapvíz került bele. Mivel nem lehetett egyértelműen kideríteni, mi történt, a mikvét ki kellett üríteni (SÁ uo. 201:4.), kiszárítani, majd megvárni, amíg újra, az előírásoknak megfelelő módon gyűlik össze benne az esővíz. (Lapzártánkkor már csak néhány centiméter hiányzott a szükséges vízszint eléréséhez.)
Eközben sokan kérdezték: hová lehet vinni az edényeket alámerítésre? Kézenfekvő válasz a Duna. Azonban a kérdés nem ilyen egyszerű.
Forrásvizes és esővizes mikvék
Kétféle víz alkalmas alámerülésre, a forrásvíz és az esővíz (3Mózes 11:36.). Az esővíz akkor kóser, ha mikvé májim, vagyis „összegyűlt víz”, tehát csak akkor, ha nem folyik el (SÁ uo. 2). Ha a víz szabadon kifolyik, például egy repedésen keresztül vagy a természetéből adódóan áramlik, akkor már nem minősül mikvének. A forrásvízzel más a helyzet: az akkor is kóser, ha folyamatosan áramlik (uo.).
Mi történik, ha keveredik a víz?
A Talmud (Mikváot 5:5.) felveti a kérdést: mi történik akkor, ha esővíz és forrásvíz keveredik? Kóser marad-e a víz, ha folyik, vagy csak akkor, ha megállítjuk és összegyűjtjük? A válasz attól függ, melyik összetevő van túlsúlyban: ha a forrásvízből van több, akkor a folyó víz is elfogadható. Ha esővízből, akkor az csak állóvíz formájában alkalmas mikvének.
Ez a kérdés merül fel egy talmudi vitában (Böchorot 55b.): használható-e az Eufrátesz mikveként az esős évszakban? Ráv szerint ilyenkor – mivel rengeteg esővíz folyik bele – a folyó már nem számít forrásvíznek, így nem alkalmas alámerülésre. Smuél ezzel szemben úgy véli, hogy a folyó minden évszakban használható mikvének, mert természetéből adódóan olyan, hogy az esővíz még esős időszakban sem kerül túlsúlyba, mivel minél több esővíz esik bele fentről, lentről még annál is több forrásvíz jön.
A kérdés minden folyóra vonatkoztatható és a középkori kodifikátorok e kérdésben megosztottak.
Szigorító és könnyítő érvelések
Joszéf Káró rabbi (1488–1575) a szigorúbb véleményt követi: esős időszakban nem szabad a folyót mikveként használni (SÁ uo. 201:2.), kivéve, ha biztosak vagyunk abban, hogy a víz többsége forrásból származik (SáCH uo. 15.). Mose Iszerlesz, (1520–1572), a RöMÁ ehhez hozzáteszi (uo.): „Ez a helyes eljárásrend, és e téren szigorítani kell”.
Hozzátéve: „De vannak, akik megengedik a folyóban alámerülést egész évben, még esős évszakban is és amikor olvad a hó és sok benne az esővíz… Így szokták ezt csinálni, ahol nincs mikve. És nem lehet tiltakozni azok ellen, akik így könnyítenek, mert jó alapjuk van a könnyítésre… annak ellenére, hogy az esős évszakban a folyó terjeszkedik és sokkal szélesebb, akkor is bármelyik ponton alá lehet merülni, a könnyítő vélemény szerint”.
Vagyis a könnyítés kizárólag olyan helyeken érvényes, ahol nincs mikve (SáCH uo.). Ha van, akkor a folyó nem tekinthető megfelelő alternatívának – kivéve, ha egyértelműen a forrásvíz van túlsúlyban.
A Sulchán Áruch egyik ismert kommentátora (uo. 11. végén) még tovább szigorít: szerinte esős időszakban csak a folyónak azt a szakaszát szabad használni mikveként, amely a szárazabb évszakokban is a folyómederhez tartozik, azt a területet, ahová csak a kiáradt víz jut el, nem.
Oberlander Báruch
A cikk a Gut Sábeszben jelent meg.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.