Eközben a lengyel politikai vezetők sorban határolódnak el a varsói függetlenségi meneten elhangzott antiszemita és rasszista megnyilvánulásoktól.

A varsói gettó titkos levéltára, a gettóéletet és a náci bűntetteket dokumentáló úgynevezett Ringelblum-archívum anyagait bemutató állandó kiállítás nyílt kedden a varsói Zsidótörténeti Intézetben. Az „Amit nem tudtunk világgá kiáltani” című tárlat ünnepi megnyitóján jelen volt Andrzej Duda lengyel államfő, valamint Piotr Glinski kormányfőhelyettes és kulturális miniszter is.

Az archívum összegyűjtését a zsidó önszerveződés egyik vezetője, Emanuel Ringelblum történész kezdeményezte a németek által 1940-ben létesített varsói gettóban, az Oneg Sábát (A szombat öröme) nevű földalatti csoport megalapításával. Ringelblumot 1944-ben a nácik kivégezték.

Az Oneg Sábát több tucat zsidó értelmiségi tagja a gettóéletet, valamint a megszállt Lengyelország területén a zsidók ellen elkövetett náci bűntetteket dokumentáló anyagokat gyűjtötte össze. Az archívum egy részét 1942 augusztusában, a másikat a gettófelkelés előtt, 1943 telén ásták el fémládákban.

A háborút az Oneg Sabatnak csak három tagja élte túl, az ő útmutatásuk alapján találták meg az anyagok első részét 1946-ban, a második részét 1950-ben. Az iratok, fényképek, rajzok, naplók, sajtókiadványok, tudományos és irodalmi művek feldolgozásával azóta a 70 éve alapított, Ringelblumról elnevezett Zsidótörténeti Intézet foglalkozik, melyet az Oneg Sabat egykori titkos találkozóhelyén létesítettek.

A levéltár történelmi jelentőségét Andrzej Duda méltatta a megnyitón mondott beszédében. Felidézte: a levéltárosok által megszerzett információkat az 1939-ben Párizsban megalakított, majd Londonban működő emigrációs lengyel kormánynak továbbították.

A lengyel elnök Ringelblumot és munkatársait a zsidó és a lengyel második világháborús ellenállás hőseinek nevezte. Az archívum Duda szerint megakadályozta a hitleri Németország azon terveit, hogy a zsidóságot és emlékezetét is megsemmisítsék.

A most megnyitott „Amit nem tudtunk világgá kiáltani” című állandó kiállítás a levéltár eredeti dokumentumait mutatja be. A tárlat látogatói megnézhetik a gettóban rögzített, eddig közzé nem tett filmanyagot, valamint az egyik tejeskannát is, melyben az anyagok egy részét elrejtették. A több mint 35 ezer lapnyi anyagot tartalmazó Ringelblum-archívum 1999-ben felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) A világ emlékezete című programjának listájára.

Az 1992-ben indult program a tagországokban fellelhető, egyetemes értékkel bíró ritka és veszélyeztetett, írott vagy audiovizuális dokumentumok, gyűjtemények azonosítását, megőrzését és széles körű megismertetését végzi.

Antiszemita szlogenek a függetlenségi meneten – Andrzej Duda és Jaroslaw Kaczynski is megszólalt

Varsóban szombaton különféle irányultságú tömörülések összesen 12 menetet tartottak az állami ünnep, a függetlenség napja alkalmából, annak emlékére, hogy Lengyelország az első világháború végén, 1918 novemberében, 123 éves felosztottság után visszanyerte függetlenségét.

A felvonulások közül a legnagyobbat, a 2010 óta az úgynevezett nemzeti körök, többek között a parlamenten kívüli, jobboldali Nemzeti Radikális Tábor (ONR) által szervezett úgynevezett függetlenség menetét, politikai hovatartozástól függetlenül, a társadalom szélesebb rétegei – futballszurkolók, egyetemisták, családok és idősebb emberek egyaránt – magukénak tekintik. Az idei, Mi Istent akarjuk! címmel szervezett meneten túlnyomóan hazafias jelszavakat skandáltak; a kommunista- és náciellenes transzparensek mellett egyesek az “Európa vagy fehér lesz vagy néptelen”, valamint a “Testvérnemzetek fehér Európája” jelszó alatt vonultak.

Alaptalan, hogy a hétvégi varsói függetlenség napi menetet az ott csupán esetlegesen megjelent rasszista elemekkel azonosítsák – hangsúlyozta hétfői közleményében a lengyel külügyi tárca, aláhúzva azt is, hogy a lengyel hatóságok határozottan elutasítják a rasszista eszméken alapuló nézeteket. A közlemény azután jelent meg, hogy az izraeli külügyi szóvivő vasárnap “veszélyes, a szélsőséges és rasszista elemek által szervezett” akciónak minősítette szombaton a lengyel fővárosban mintegy 60 ezer ember részvételével megtartott függetlenség napi rendezvényt.

Az izraeli diplomata reményét fejezte ki, hogy a lengyel hatóságok intézkednek majd a szervezők ellen. “A történelem arra tanít, hogy a fajgyűlölet ilyen megnyilvánulásaira azonnal és határozott módon reagálni kell” – mondta Emmanuel Nahson.

A lengyel külügyi tárca hétfői nyilatkozatában leszögezte: november 11-én a hagyományos függetlenség napi menetet tartották Varsóban, ennek résztvevői “békésen kinyilváníthatták hazafias érzelmeiket”. “A menet a különféle nézeteket valló, de a közös értékek – a szabadság és a független haza iránti hűség – mentén egységet vállaló lengyelek nagy ünnepe volt” – áll a közleményben. A tárca úgy értékeli, hogy “alaptalan az esemény domináló elemévé nyilvánítani azt, ami ott kizárólag esetlegesen jelent meg”.

Ezzel együtt a közlemény leszögezi, hogy Varsó “határozottan elutasítja a rasszista, az antiszemita és az idegengyűlölő eszméken alapuló nézeteket”. A szöveg felidézi, hogy október végén a tárca vezetői határozottan elutasították az egyik függetlenség napi rendezvényre készülő Richard B. Spencernek, az Egyesült Államok egyik leghírhedtebb fajvédőjének beutazását. Spencert 2014 októberében Magyarországról utasították ki, és három évig nem léphetett be egyetlen schengeni állam területére sem.

Hétfő délután Andrzej Duda elnök dél-lengyelországi látogatásakor mondott beszédében elutasította, hogy egyenlőségjegyet tegyenek a hazafiság és a nacionalizmus között, és hangsúlyozta: Lengyelországban elutasítják az idegengyűlöletet, a beteges nacionalizmust, az antiszemitizmust. “Fájlalom, hogy a felelőtlen személyek által hozott transzparensek megzavarták azok örömét, akik Varsóban a függetlenséget ünnepelték” – jelentette ki.

Egyúttal igazságtalannak minősítette, hogy sok külföldi médiaközlemény “nácikként akarja feltüntetni” a függetlenség menetének összes résztvevőjét. “Lengyelországban az emberek tökéletesen tudják, mit jelent a nácizmus, mit jelent a gyűlölet, emberek legyilkolása azért, mert az egyik, nem pedig egy másik nemzetből származnak” – hangsúlyozta, rámutatva Lengyelország második világháborús tapasztalatára, amelynek, mint mondta, az emberiség történetében soha többé nem szabad megismétlődnie.

Az ügyre hétfő este a lengyel közszolgálati hírtelevíziónak adott interjúban Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnöke is kitért, leszögezve: a meneten “rendkívül sajnálatos incidensek” történtek, ez viszont – amint mondta – “a legmarginálisabb margó” volt. Nagyon valószínűnek mondta, hogy provokáció történt. Aláhúzta: a lengyel nemzet nem etnikai alapon, hanem kulturális és sorsközösségként határozza meg magát, a lengyel hagyománynak semmi köze az antiszemitizmushoz, a rasszizmushoz, az idegengyűlölethez.

A függetlenség menetén felbukkanó rasszista jelszavak kapcsán Patryk Jaki lengyel igazságügyi miniszterhelyettes sem zárta ki a provokáció lehetőségét, és büntetőjogi következmények lehetséges levonásáról beszélt.

A legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform elnöke, Grzegorz Schetyna hétfői sajtóértekezletén “a gyűlölet, az agresszió, az idegengyűlölet, sőt a nácizmus” megnyilvánulásairól beszélt, amelyekért a PiS politikáját tette felelőssé, követelve, hogy a kormánypárt – amely egyébként Krakkóban tartotta saját ünnepi rendezvényeit – “keményen határolódjon el” ezektől.

MTI/zsido.com