Tu bisvát, azaz svát hónap 15. napja a Misna szerint (Ros Hásáná 1:1) jeles dátum a zsidó naptárban: ez a fák újéve. Többféle szokás létezik az ünneppel kapcsolatban. Vannak, akik 15 féle gyümölcsöt fogyasztanak (svát hó 15. napjának megfelelően), valahol pedig igyekeznek Izrael hét jellegzetes növényének (búza, árpa, szőlő, füge, gránátalma, olajbogyó, datolya) mindegyikét belevonni az ünnepi vacsorába. Izraelben sokan odafigyelnek arra, hogy csak az országban termett gyümölcsöt fogyasszanak. (A smitá, vagyis a mezőgazdasági munkát tiltó hetedik évben – mint idén is – figyelembe kell venni az erre az időszakra vonatkozó különleges szabályokat.)
| Tu bisvátnak elsősorban mezőgazdasági aspektusa volt, vallási köntössel csak később öltöztették fel. Például Zev Jawitz (1847–1924) rabbi, a Mizráchi vallásos cionista csoport egyik alapítója, három évvel azután, hogy a Szentföldre költözött, 1890 svát 15-ike kapcsán fát ültetett, mely szokást idővel egyre többen és többen átvettek, először a zsidó tanárok szövetsége, majd a zsidó nemzeti alap, ma pedig már teljesen elfogadott hagyomány, hogy ezen a napon fákat ültetnek Izrael-szerte. Kétségtelenül szép hagyomány a fák ültetése, különösen Izraelben – ahol ez a tavasz kezdete, azonban a diaszpóra jelentős részén, így Magyarországon is ez még bőven a tél időszaka, amikor egyáltalán nincs még itt a faültetés ideje. Szerencsére, a zsidó hagyományok mindig igyekeznek helyspecifikusan is fejlődni, így a diaszpórában nem feltétlenül kell a fagyott talajban faültetéssel próbálkozni. A faültetés hagyományához képest jóval korábban még a középkorban, szintén a Szentföldön, az ott élő kabbalisták a pészáhi széderhez hasonló széder-vacsorát dolgoztak ki tu bisvátra. Ez a gyakorlat sokáig csak szűk körben terjedt, aztán később a haszidok egy része is elkezdte átvenni, az elmúlt évtizedben pedig egyre többen és többen, a vallásosság mélységétől és irányultságától függően implementálják a tu bisváti vacsorát saját zsidó hagyományaikba. |
A XVI. században Cfáton élt kabalista, Jicchák Lurijá rabbi szerint, aki csak teheti, 30 féle gyümölcsöt egyen. Egyik tanítványa írta le először a cfáti kabalisták tu bisváti széderjét, egy pészáh ünnepéhez hasonló szédert, melyhez négy pohár bort vagy szőlőlét és sok-sok szimbolikus gyümölcsöt, áldásokat és különféle szövegeket használnak. Az alábbiakban ehhez adunk útmutatót.
A tu bisváti széderhez szükség van 30 fajta gyümölcsre, kóser vörös- és fehérborra (vagy szőlőlére), búzalisztből készült süteményre és szépen terített asztalra.
Nagy vonalakban így zajlik az esemény: a búzából készült süteménnyel kell kezdeni a lakomát, és ezzel egyidőben kell kitölteni az első pohár fehérbort. A második pohár kicsit később nagyobb részben fehér-, kisebb részben vörösborból áll, a harmadik fele-fele, a negyedik pedig nagyobb részben vörösbort tartalmaz. Ha soknak gondolja a 30 féle gyümölcsöt, a kabalisták szerint a 12 törzsre utaló 12 fajta is megteszi:
búza, olajbogyó, datolya, szőlő, füge, gránátalma, etrog, alma, dió, mandula, szentjánoskenyér és körte.
Jó, ha van az asztalon egy olyan gyümölcs, amilyet még nem kóstolt az adott évben, hogy elmondhassa az újdonságokra való sehechejánu áldást is. A tu bisváti szédernek ugyanis legalább annyira fontos része a spirituális, mint a testi táplálék: a gyümölcsökre mondott áldásokon kívül különféle egyéb imák és zsidó iratokból vett szövegek is elhangzanak, ahogy újabb és újabb terméseket ízlelünk meg.
Érdemes a résztvevők életkorának megfelelően magyarázatokkal, történetekkel készülni és a poharak kiürítésével egy időben egy-egy témakört megvitatni.
Felmerülhetnek olyan kérdések, mint az egészséges táplálkozás, a fenntarthatóság és a környezetvédelem, de elmerülhetünk a különféle ünnepi magyarázatok világában is.
(Ehhez oldalunkon is fellelhető számos magyarázat, linkeket a cikk végén találnak az érdeklődők.)
Az első pohár bor előtt lisztből készült süteményt kell enni és el kell mondani a megfelelő áldást:
Báruch Átá Á-donáj Elohénu melech háolám boré miné mezonot.
Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki különféle tápláló ételeket teremtett.
Az első pohár bor
Az első pohár bor teljesen fehér és a telet szimbolizálja.
Ivás előtt el kell mondani a borra mondott áldást (gondoljon arra, hogy ez az áldás az egész széder alatt érvényes lesz, vagyis a többi pohár borra is vonatkozik):
Báruch Átá Á-donáj Elohénu melech háolám boré pri hágáfen.
Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki a szőlő gyümölcsét teremtette.
„Mert az Örökkévaló, a te Istened elvisz téged jó országba, hol vízpatakok vannak, források és mélységek, melyek erednek a völgyben és a hegyen, oly országba, hol búza, árpa, szőlő, füge és gránátalma (terem), oly országba, hol olajfa és méz van; oly országba, ahol nem szűkiben eszel kenyeret, ahol nem szenvedsz hiányt semmiben oly országba, melynek kövei vas és hegyeiből rezet vágsz. És midőn eszel és jóllaksz, áldd az Örökkévalót, a te Istenedet ama jó országért, melyet neked adott.” (5Mózes 8:7-10)
Az első gyümölcs
Kívül kemény, belül puha gyümölcsök tartoznak ide, például dió, kókuszdió, pisztácia vagy mandula. Ezek a gyümölcsök felhívják a figyelmet arra, hogy soha nem szabad a külső alapján ítélni. A kókuszdió kívülről szőrös és kemény, ám belül lédús, tápláló és ízletes gyümölcsöt rejt, csak meg kell találni a nyitját.
Ezek a gyümölcsök emlékeztetnek arra, hogy minden egyes ember egyedi és különleges és soha senkit nem ítélhetünk meg kizárólag a külseje alapján.
Tipp: ha diófélékre allergiás tagja is van az ünneplő társaságnak, akkor használhatunk itt például licsit, ananászt vagy gránátalmát is.
Evés előtt mondja el az áldást (tartsa észben, hogy ez az áldás vonatkozik a lakoma folyamán fogyasztott minden gyümölcsre):
Báruch Átá Á-donáj Elohénu melech háolám boré pri háec.
Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki a fa gyümölcsét teremtette.
A második pohár bor
E pohár nagyobbrészt fehér, de már egy kis vöröset is vegyítsen bele. Ezzel jelképezzük az évszakok változását, a tavasz elérkezését, ezzel a születés vízzel összekapcsolható, misztikus koncepcióját.
„Áldott leszel a városban és áldott leszel a mezőn. Áldott lesz méhed gyümölcse, földed gyümölcse és barmod gyümölcse: marháid fajzása és juhaid szaporodása. Áldott lesz kosarad és teknőd. Áldott leszel jöttödben és áldott leszel távoztadban.„ (5Mózes 28:3-6)
A második gyümölcs
A második gyümölcs puha, kemény maggal a közepén, mint az olajbogyó vagy a datolya, a cseresznye, az őszi- vagy a kajszibarack.
A puha gyümölcsben rejlő kemény mag az új élet növekedésének ígéretét hordozza magában, akárcsak maga a tavasz.
A harmadik pohár bor
Ez a pohár nagyobb részt vörös, kisebb részt fehér borból áll. Ismét változik az évszak, már a nyárnál tartunk. A brijá, vagyis a teremtés misztikus koncepciója fűződik hozzá.
„Akkor megalkotta az Örökkévaló Isten az embert a föld porából és lehelt az orrába éltető lelket, és az ember lett élő lénnyé.” (1Mózes 2:7)
A harmadik gyümölcs
Ide tartoznak azok a gyümölcsök, melyek teljesen puhák és egészben megehetők, se hámozni, se kimagozni nem kell őket. Ilyenek például: füge, szőlő, áfonya, málna.
Ezek a gyümölcsök szimbolizálják azt, hogy Isten mindenhol jelen van a világban, mi pedig el nem téphető kötelékkel kötődünk a földhöz.
A világ teljes egész, semmi nem vész benne kárba és minden mindennel összekapcsolódik egy hatalmas láncolatban, táplálva és ellátva a körforgás minden tagját.
A negyedik pohár
Ez alkalommal már kizárólag vörösbor kerül a pohárba. Megteheti, hogy néhány csepp fehérbort ad a vöröshöz, ezzel emlékeztetve a világ ciklikusságára, arra, hogy honnan indult és hová érkezik meg ismét. Ez a tűz misztikus koncepciója, a télhez kapcsolódik és arra emlékeztet, hogy minden egyes élőben megtalálható az Örökkévaló egy-egy kis szikrája.
„És megjelent neki az Örökkévaló angyala tűzlángban a csipkebokor közepéből; és ő látta; hogy íme a csipkebokor ég tűzben, de a csipkebokor nem emésztődik meg.” (2Mózes 3:2)
A negyedik gyümölcs
Ennek külső héja, bár nem kemény, de nem is ehető, belül azonban édes, puha gyümölcs rejtőzik. Ide tartozik például a mangó, az avokádó, a banán vagy a kaktusz gyümölcse, a szabra. Ezek a világ misztériumát és az emberek tóratanulását szimbolizálják. Az ember folyamatosan kutatja a Tóra titkait és szünet nélkül táplálkozik a gyümölcseiből.
Ha banánt is fogyaszt, arra külön áldást kell mondani: Báruch Átá Á-donáj Elohénu melech háolám boré pri háádámá.
Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki a föld gyümölcsét teremtette.
Érdekességek a gyümölcsökhöz:
Olívabogyó:
„Zöldellő olajfának, formás gyümölcsével szépnek nevezett el téged az Örökkévaló, nagy tombolásnak zaja mellett tüzet gyújtott rá és letörnek az ágai.” (Jirmijáhu 11:16.) „Kezeid szerzeményét midőn eszed, boldog vagy és jó dolgod van. Feleséged akár a gyümölcstermő szőlőtő házad belsejében; gyermekeid akár olajfacsemeték körülötte asztalodnak.” (Zsoltárok 128:2–3.)
Rabbi Jehosua ben Lévi rabbi azt tanítja: miért hasonlítják Izraelt egy olajfához? Mert az olajfának sem nyáron, sem télen nem hullanak le a levelei, úgy a zsidó nép sem vész el soha, sem ezen, sem az eljövendő világon. (Menáchot 53b.)
Datolya:
„Az igaz mint a pálmafa virul, mint cédrus a Libanonban nagyra nő; elültetve az Örökkévaló házában, Istenünk udvaraiban virítanak. Még gyümölcsöt teremnek a vénségben, üdék és zöldelők lesznek; hogy hirdessék, hogy egyenes az Örökkévaló, sziklám, és nincs benne jogtalanság.” (Zsoltárok 92:13–16.) „Ez a te termeted hasonlít a pálmához és emlőid szőlőfürtökhöz; azt mondtam: hadd megyek föl a pálmára, megragadom gallyait; s legyenek a te emlőid mint szőlőtőnek fürtjei és orrod illata, mint az almáké, és ínyed mint a jó bor – mely simán folyik barátomnak, megszólaltatja az alvók ajkait.” (Énekek Éneke 7:8–10.)
Szőlő:
Ahogy a szőlőnek vannak kisebb és nagyobb fürtjei, és a nagyobbak lejjebb lógnak, hasonlóan van ez a zsidó népben is. Aki a Tórát tanulja, s tudása nagy lesz a Tórában, alacsonyabbnak tűnik a körülötte lévőknél, mert alázatos. (Midrás Vájikrá Rábá 36:2.)
Füge:
Rabbi Chijá bar Abá idézi, hogy Rabbi Jochánán azt mondja: mit jelent a „Aki őrzi [gondozza] a fügefát, enni fogja gyümölcsét,”
(Mislé 27:18.) Miért hasonlítják a Tórát egy gyümölcshöz? A fügefa termései nem egyszerre érnek, hanem minden nap egy kicsit. Ezért, ha valaki tovább keres a fán, annál több fügét fog találni. Így van ez a Tórával is: minél többet tanul valaki, annál több tudást és bölcsességet fog találni. (Éruvin 54a., 54b.)
Gránátalma:
„Jer, barátom, menjünk ki a mezőre, háljunk meg a falvakon; korán induljunk a szőlőkbe, lássuk, vajon kivirult-e a szőlőtő, megnyílt-e a szőlővirág, kivirágoztak-e a gránátfák: ott adom neked szerelmemet.” (Énekek Éneke 7:12–13.)
Bor
A pészáhi széderhez hasonlóan a tu bisváti széderen is szokás négy pohár bort inni, de ellentétben pészáh ünnepével, amikor vörösbort (vagy fehérbort) kell inni, tu bisvátkor keverni szokták a borokat: Az első pohár bor tisztán fehérbor. A második pohár bor enyhén rózsaszín (fehérborban egy csepp vörösborral). A harmadik pohár bor sötétebb rózsaszín (fehérborban több csepp vörösborral). A negyedik pohár bor szinte teljesen vörös (vörösborban egy csepp fehérborral).
Míg a fehérbor a természetben rejlő potenciált jelképezi, addig a vörösbor a virágpompájába borult természetet szimbolizálja. Tu bisvátkor kezdjük magunk mögött hagyni a telet és közeledni a megújulás, a tavasz időszakába lépni. A négy pohár bort különböző kategóriájú gyümölccsel kell elfogyasztani, és e párok mindegyike megfeleltethető a spirituális világ egy-egy szintjével (az alacsonyabbtól a legmagasabbig):
„Aszijá” – עולם עשיה, „a cselekvés világa”
„Jecirá” – עולם יצירה, „a kialakítás világa”
„Berijá” – עולם בריאה, „a teremtés világa”
„Acilut” – עולם אצילות, „a tiszta Isten-félelem kisugárzásának világa”
A széder végén ne feledkezzen meg az utóáldásokról sem.
Kívánunk boldog tu bisvátot!
|
További olvasnivalók:
Tu bisváti menü Izrael hét terményének felhasználásával 1. Tu bisváti menü Izrael hét terményének felhasználásával 2. Tu bisvát az első emberpár bűnének kijavítása |
Címlapkép: cottonbro from Pexels
