A mallorcai zsidók számára az idén először felállított köztéri szukka jelenti a spanyol inkvizíció fölötti győzelmet – számol be a Jewish Telegraphic Agency. A spanyol inkvizíciót megelőzően Mallorca szigetén nagyszámú zsidó közösség élt, amelynek tagjai hűségesek voltak a hagyományokhoz. Négy évvel a spanyol inkvizíció gépezetének beindulása előtt, 1488-ban kezdődött el a zsidók esztelen és kegyetlen üldözése, ami hivatalosan csak évszázadokkal később, 1834-ben ért véget. A sziget fővárosa, Palma de Mallorca aprócska zsidó közössége idén úgy döntött: előlép a rejtőzködésből. A spanyol inkvizíció kezdete óta most először állítottak fel szukkoti sátrat közterületen, a város egykori zsidó negyedében.
„Ez a lépés azért különösen jelentős, mert valami olyasmit állít helyre, ami egykor jelen volt a közösségben” – mondta Dani Rotstein, a Limud Mallorca alapítója és a Baleár-szigetek Zsidó Közösségeinek titkára, aki 2014 óta segíti a helyi zsidó közösség magára találását.
Az első, köztéren álló szukka felállítása nem azt jelenti, hogy az inkvizíció óta egyetlen ünnepi sátrat sem építettek a szigeten. A Spanyolország délkeleti partjaitól nem messze fekvő sziget és rajta Palma kedvelt turistaközpont, ahol évtizedek óta működik egy kicsi, de aktív közösség, amely nagyjából száz tagot számlál és idén ünneplik fennállásuk ötvenedik évfordulóját. A közösséget brit kivándorlók alapították 1971-ben. A városban zsinagóga és zsidó múzeum működik, és helyben élő rabbi is tevékenykedik.
Idén a sátrat a város kulturális vezetésének és más önkormányzati szerveknek helyet adó épület mellett állították fel. A szukkában két héten keresztül hallgathatnak zsidóságról szóló előadásokat zsidók és nem zsidók egyaránt, emellett innen kiindulva vehetnek részt a környék zsidó emlékhelyeit bemutató sétákon is.
| A közterületen álló szukka az Európa-szerte útjára indított a Zsidó Kultúra Európai Napjai címet viselő, a zsidó örökséget ünneplő eseménysorozat egyik állomása. A rendezvényen szeptemberben és októberben évente több tucat európai város vesz részt. |
Dani Rotstein és mások évek óta dolgoznak azon, hogy emléket állítsanak az inkvizíció előtti Mallorca zsidó lakosainak, akiket helyi szóval chuetasnak neveznek. Ez a szó az ánuszim, converso vagy marrano helyi változata és azokra a zsidókra utal, akik kényszer hatása alatt felvették a kereszténységet, ám otthon, titokban továbbra is gyakorolták zsidó hagyományaikat.
A helyi zsidók idén ros hásánákor ünnepi imát tartottak és egy kis koncerttel is emlékeztek a mallorcai zsidó közösség történelmének egyik fájdalmas szeletére. 1677-ben történt, hogy a sziget titkos zsidó lakói összegyűltek a főváros falain kívül egy nagy kertben, hogy megtartsák a jom kipuri istentiszteletüket. Amikor a spanyol urak megtudták, mi történt, sóval hintették be az egész kertet, hogy többé soha ne nőhessen ott semmiféle növény, a titokban vallásukat gyakorló zsidókra és összejöveteleikre pedig többszörös erővel csaptak le. Az elmúlt évek során a hatóságok elismerték ezen atrocitások megtörténtét és bocsánatot kértek a zsidó közösségtől. Ennek egyik példája, hogy 2018-ban emlékplakettet helyeztek el egy téren, ahol 37 titkos zsidót égettek el egy tömeges kivégzés során, amelyet „a zsidók máglyája”-ként ismernek a szigeten. E tendencia egybevág a spanyol és portugál vezetés azon törekvéseivel, hogy feltárják országaik múltjának e sötét szeletét, és megőrizzék a terület zsidó örökségének még megmaradt darabkáit.
A városban 2015-ben zsidó múzeum nyílt az egykori zsidó negyed területén. A kockaköves utcák homokkő homlokzatú házaiban egykor szinte kizárólag zsidók éltek, működtették boltjaikat és imádkoztak a zsinagógáikban. A boltok között sok cserzőüzem és cipőbolt, valamint húsbolt működött. A chueta családok közül sokan évszázadokon át megtartották zsidó hagyományaikat, melyek közül néhány, például a szombati gyertyák meggyújtása, a peszách ünnepéhez kötődő tavaszi nagytakarítás, vagy a gyászoló családoknál a tükrük letakarása a mai napig élő hagyomány.
Ahogy Spanyolország és Portugália más területein, úgy Mallorcán is fenntartással kezelte a társadalom többi része még azokat is, akik teljesen elhagyták őseik hagyományát, és sokféle módon bélyegezték meg őket. Ám ironikus módon éppen ez a kitaszítottság segíti hozzá most ezeket a családokat ahhoz, hogy ismét rátaláljanak zsidó örökségükre és Mallorcán felélesszék a zsidó életet. Mivel nem házasodhattak más keresztényekkel, a chueta családok egymás közt házasodtak. Ez ahhoz vezetett, hogy egészen az 1970-es évekig, Franco diktatúrájának összeomlásáig sikerült megőrizni saját, különálló identitásukat. A hetvenes években Mallorcán több ezer, magát chuetaként azonosító ember élt, számuk napjainkban körülbelül húszezer. Közülük sokan visszatértek zsidóságukhoz és az előírásoknak megfelelően betértek. 2018 óta már saját rabbijuk is van Nissan Ben Avraham személyében, aki Palma de Mallorca egyik chueta családjának szülötte.
„Ez a folyamat, valamint ros hásáná és szukot megünneplése győzelem” – mondta a zsidósághoz szintén visszatért, chueta származású Iska Valls, a hasonló hátterű Toni Pinya, a közösség egyik vezetőjének felesége. „Győzelem az inkvizíció felett, és annak a bizonyítéka, hogy olyanok vagyunk, mint a főnix: ismét képesek vagyunk életre kelni hamvainkból.” – tette hozzá.
