Újabb három legendás, zsidó származású színművész életútját idézték meg az óbudai zsinagógában, ahol március 9-én egy játékos vetélkedővel zárul a program.

Három zsidó származású színészlegenda, Alfonzó, azaz Markos József, Pártos Erzsi és Kézdy György. Mindannyian ismerjük őket, de vajon mennyit tudunk valóban a magyar színjátszás e különleges alakjairól? Szebényi Ágnes színháztörténész vezetésével már a második sorozat fejeződik be, amely archív felvételekkel, személyes történetekkel és színháztörténeti érdekességekkel hozta közelebb a közönséghez a magyar film és színház zsidó gyökerekkel rendelkező ikonikus művészeit. Március 9-én kiderül ki mennyi kulisszatitkot lesett el – tudtuk meg a zsidoprogramok.hu oldalról.

Újabb 3 magyar-zsidó színészlegenda az óbudai zsinagógában

Tavaly október és december között egy különleges színháztörténeti utazást tartottak az óbudai zsinagógában. Szebényi Ágnes, a Bajor Gizi Színészmúzeum munkatársa három alkalmon át kalauzolta a közönséget három legendás művész – Garas Dezső, Ruttkai Éva és Kabos Gyula – életútján és pályáján.

A program annyira jól sikerült, hogy rövid szünet után január végén újraindult a program. Január 26-án Alfonzó, február 9-én Pártos Erzsi, február 26-án pedig Kézdy György került a reflektorfénybe.

A legendás Alfonzó, azaz Markos József

Alfonzó neve egyet jelent a finom iróniával, az emberi hangú humorral és azzal a különleges bölcsességgel, amely mögött mindig ott húzódott a megélt tapasztalat. A zsidó családból származó Markos József élete nemcsak a színpadokon és cirkuszi porondokon bontakozott ki, hanem munkaszolgálatos éveken, veszteségeken és világjáró kalandokon át formálódott.

Alfonzó, vagyis Markos József artista, színész és humorista 1912. február 28-án született Budapesten. Édesapja Markstein Bertalan baromfikereskedő, édesanyja Stern Júlia volt. Ikertestvére, Árpád tragikus módon, amikor fél éves korában elhunyt. Ő is Markstein néven látta meg a napvilágot, de később Markosra magyarosított.

Világkörüli útjáról 1940-ben tért haza, ahogy 70. születésnapján szellemesen megjegyezte:

„Hallottam, hogy be lehet iratkozni itthon erre a munkaszolgálatra, hát siettem, hogy le ne késsem.”

Kiváncsi mi volt Alfonzó, azaz Markos József eredeti, zsidó családneve?

Markos József, azaz Alfonzó a magyar humor ikonikus alakja volt, egy zsidó családból induló művész.

Pártos Erzsit a zsidótörvények taszították le a Vígszínház színpadjáról

Pártos Erzsi Pollák néven született Terézvárosban, tehetsége korán a Vígszínház színpadára vitte, pályáját azonban derékba törte a zsidótörvények kegyetlen valósága. Ő mégsem tűnt el: a kirekesztés évei, a vészkorszak és az újrakezdés után hangjával, jelenlétével és rendíthetetlen emberségével vált maradandó alakjává a magyar kultúrának.

Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában tanult, ott végzett 1929-ben, majd rögtön a Vígszínházhoz szegődött (ekkortájt, 1934-ben változtatta nevét Pollákról Pártosra), aminek 1941-ig lehetett a tagja. 

S hogy miért csak 1941-ig lehetett a Vígszínház tagja? Sajnos a zsidótörvények miatt, melyről a Köszönöm!… címmel megjelent könyvében is írt: 

„Ezerkilencszáznegyvenegy, szeptember! Elvesztettem a szerződésemet, kenyértelenül maradtam. De valamiből tovább kell élni! Nem akarok elpusztulni! Mit tehetek?! Csak azt, amit már más kollégáim is tettek eddig: könyvet írok és megkeresem vele a közönség szívét! […]

Tudja mit csinált Pártos Erzsi, amikor a zsidótörvények miatt kirúgták?

Pártos Erzsi élete és pályája egyszerre lenyomata a 20. századi magyar színháztörténetnek és a zsidó sors tragikus, mégis emberi méltósággal megélt fejezeteinek.

Kézdy György karakteres humora ma is velünk él

Kézdy György neve ma már egyet jelent a sokoldalú színészi játék, a karakteres humor és az emlékezetes alakítások világával. A magyar színház- és televíziós kultúra ikonikus figurájaként számos generáció nőtt fel az alakításain, miközben a zsidó származása is hozzájárult egyedi személyiségének és látásmódjának formálódásához.

Kézdy György 1936-ban született Budapesten, Krausz néven. Édesapja Krausz Gyula volt, akinek varrógép-, gramofon- és hanglemezüzlete volt a Rákóczi út 80. szám alatt.

Apja a holokauszt áldozata lett, a munkaszolgálatból sajnos sosem tért haza.

A második világháború után őt és kishúgát édesanyja, Neuwohner Ibolyka nevelte egyedül, aki az Aprófémipari szövetkezetben volt gépkezelő.

Jóllehet pályafutása során ritkán tette központi témává a származását. Zsidó identitása mindig jelen volt munkásságában, környezete és a közönsége előtt is büszkén vállalta. A magyar zsidó közösség történelmi kihívásai és kultúrája mélyen hatottak rá, és ez tükröződött a karakterek árnyaltságában, akiket a színpadon és a képernyőn életre keltett.

Tudja miről magyarosított Kézdy György színművész?

Kézdy György a magyar színjátszás és televízió meghatározó alakja volt, aki egy percig nem titkolta, sőt, büszke volt zsidó származása.

A március 9-én Ön is megcsillogtathatja tudását

A négyalkalmas program újabb sorozata március 9-én egy könnyed, játékos vetélkedővel zárul, ahol a résztvevők felidézhetik mindazt, amit Alfonzóról, Pártosról és Kézdyről megtudtak. Sok humorra és meglepetésre számíthatunk.

Jelentkezés és bővebb információ a zsidoprogramok.hu oldalon keresztül.

 

Borítóképen: Alfonzó (Fortepan / Ráday Mihály. AI segítségével színezve.)

Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.