Purimot nem mindenhol ugyanazon a napon ünneplik. Zsidó bölcsek kimondták, hogy minden olyan városban amelyet az Izrael földjére való bevonuláskor, Jehosua bin Nun idejében fal vett körül, ádár 15-én ünnepeljék a purimot, akárcsak az Eszter könyvében leírt történetben, Susánban.

Erről kapta ez az ünnep a nevét: susán purim. Más néven purim demukáfinnak, a körülvettek purimjának is nevezik.

Még egy purim?

Napjainkban csak Jeruzsálemben ünnepelnek susán purimot (idén március 25-re esik). Más néven purim demukáfinnak, a körülvettek purimjának is nevezik.. Egyes izraeli városok státusa kétséges – ilyen például Akkó, Cfát, Bét Él, Jáfó vagy Tverjá (Tibériás) –, így e településeken 14-én tartják a purimot, de másnap is felolvassák a megilát, igaz, áldások nélkül.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Jeruzsálemben az összes purimi micvát egy nappal később tartják meg, vagyis minden más városhoz képest egy nappal később olvassák a megilát, küldik az ajándékcsomagokat, adakoznak a szegényeknek és lakomáznak. Különleges esetben előfordulhat, hogy a susán purim szombatra esik (a „rendes” purimmal ez sohasem fordulhat elő). Ilyenkor az egynapos ünnep három napig tart (ez a purim mesulás): csütörtök este és pénteken délelőtt olvassák fel Eszter könyvét, szombaton purimi betoldást mondanak az imákban és az étkezés utáni áldásban, valamint megváltozik a tóraolvasás rendje is. Vasárnap nap közben pedig következhet a misloách mánot micvája, valamint a purimi lakoma élvezete.

Pénteki susán purim

Ha susán purim péntekre esik (ez a „rendes” purimmal is előfordulhat), néhány fontos szabályra kell odafigyelnie a Jeruzsálemben ünneplőknek. Lehetőleg már csütörtökön fel kell készülni a szombatra, hogy csak valami egyszerűt kelljen hozzáadni pénteken a szombatra való felkészülés micvájának teljesítése végett. Ha valaki attól tart, hogy a bőséges italozás miatt elfelejt megfürdeni a szombat tiszteletére, jobb, ha inkább pénteken reggel, még a susán purimi lakoma megkezdése előtt tisztálkodik. A lakomát még délelőtt meg kell kezdeni, és nagyon fontos, hogy naplemente előtt megkapják a szegények a nekik szánt adományt, hiszen szombaton nem szabad pénzhez nyúlni. Fontos időt szánni a lakás, illetve a zsinagóga rendbe hozatalára még szombat előtt. Ha valaki nagyon az üveg fenekére nézett, és nem tud az imádkozásra koncentrálni, ne menjen el a zsinagógába, nehogy megzavarja a többi imádkozót. Ha a susán purimi lakoma elhúzódik, és belenyúlik a sábátba, akkor a naplemente előtt elmondják az asztali áldást, majd elmennek a zsinagógába a szombatfogadásra, utána hazatérvén, a péntek esti kidus elmondása után folytatják a lakomázást.

Honnan ered az elnevezés, purim?

A megilában az olvasható, hogy a történet jelentős része Áchásvéros király birodalmának fővárosában, Susában játszódik. Hol volt a bibliai Susán városa, mely az ókorban a Közel-Kelet egyik legfontosabb települése volt (Sus néven a mai napig lakott város)? A település a mai Irán nyugati részén fekszik. Az Eszter könyvében szereplő Áchásvéros király nem volt más, mint a Xerxész néven ismert uralkodó. Palotájának romjait már a XIX. század első felében elkezdték feltárni. A 2500 évvel ezelőtti település pontos helyszínének meghatározásához a kutatók többek között éppen Eszter könyvét használták fel, mely helyenként Susán, máshol pedig Susán háBirá néven említi a várost.

A magyarázatok szerint a „birá” szót régen nem a mai „főváros” értelemben, hanem „fellegvár”-ként használták. Ennek alapján valószínűsítették, hogy az ókori város egy alsóvárosból, valamint egy fellegvárból állt, melyek elkülönültek egymástól: előbbiben lakott a nép, utóbbiban a király az udvartartásával. A királyi részben feltehetőleg többek közt paloták, kormányzati épületek és háremek álltak. A Talmud (Megila 15a) arról is tudósít, hogy a magaslaton álló erődöt és a várost folyó választotta el egymástól. A régészeti feltárások a fentieket mind igazolták. További érdekessége a városnak, hogy a középkori utazó, Tudelai Binjámin szerint Dániel próféta sírja is itt található, egy máig álló épületben.

 

Az elhurcolástól a visszatérésig: 8 tény a perzsa zsidókról

Hogyan kerültek Perzsiába a zsidók, mit csináltak ott, meddig maradtak? Elmeséljük.

 

Kik ünnepeljenek susán purimot?

Aki nem Jeruzsálemben vagy a fent említett városok valamelyikében lakik, arra nem vonatkozik a micva. Ezen a napon Izraelben sokan látogatnak el a fővárosba, hogy megtapasztalhassák az ünnepi hangulatot.

A háromszoros purimról hallott már?

Megszakítás