A közelgő purim ünnepének fordulatos története az ókori Perzsiában játszódik, ahol évezredek óta élnek zsidók. Hogyan kerültek oda, mit csináltak ott, meddig maradtak? Most elmeséljük.

1. A zsidók története a mai Irán területén két és félezer évre nyúlik vissza

Az ókori Perzsia (a mai Irán) zsidó közössége a diaszpóra egyik legrégebbi közössége. Gyökerei az első Szentély idejére, a polgári időszámítás kezdete előtti hatodik századra nyúlnak vissza, amikor is Nebukadnecár (Nabukonodozor) király fogságba ejtette, és Babilóniába hurcolta Izrael zsidó lakosságának jelentős részét. A Tánáchból (zsidó Biblia) ismert Dániel és Chávákuk próféta, valamint Eszter királyné is Perzsiában élt és itt játszódik a purimi történet is. A babilóniai fogság akkor ért véget, amikor a polgári időszámítás kezdete előtti 539-ben Kürosz (Xerxész) király elfoglalta Babilont, a zsidókat pedig visszaengedte Izrael Földjére, hogy újjáépíthessék a Szentélyt. Sokan azonban inkább Perzsiában maradtak. 

Eszter könyve – a jeruzsálemi szentély tekercse

A purimi történetet leíró Eszter könyve egyik legismertebb tulajdonsága, hogy – bár a zsidó vallási irodalom egyik jelentős alkotása –, mégsem szerepel benne Isten neve. A történet nem nélkülözi a csodás fordulatokat és végig egyértelmű, hogy az Örökkévaló irányítja a dolgok menetét, ám mindez rejtve marad a szövegben. Van azonban még egy fontos motívum, mely … Olvass tovább

A bibliai Eszter, Ezra, Nechemja és Dániel könyve betekintést nyújt az akkori zsidó életbe, a zsidó közösség és a királyi udvar jó kapcsolatába. Ezekből kiderül az is, hogy a zsidók olyannyira otthon érezték magukat a perzsa birodalomban, hogy a vegyesházasságok aránya igen magas volt. E jelenség ellen a próféták és a bölcsek minden erejükkel küzdöttek.

A zsidók helyzete egészen a polgári időszámítás szerinti VII. század közepéig igen jó volt. Ekkor azonban az iszlám hódítás nyomán egy csapásra minden megváltozott és rengeteg üldöztetésnek voltak kitéve. Nyugodtabb és vészterhesebb időszakok váltogatták egymást és sokszor egész közösségeket kényszerítettek az iszlámra való áttérésre. Ettől függetlenül a nagyvárosokban, pl. Sirázban, Teheránban és Iszfahánban népes zsidó közösségek éltek és virágoztak a befogadó iszlám kultúra árnyékában. A XVIII. században élt Rab Juszef, más néven Or Srágá, iráni zsidó misztikus és csodatevő Jazd városában található sírjához zsidók és nem-zsidók egyaránt előszeretettel látogattak sorsuk javulását remélve.

2. Irán és a zsidóság kapcsolata a XX. század folyamán megromlott

1918-ban alakult meg Iránban a Cionista Szövetség, amelynek teheráni és 18 más iráni nagyvárosban működő egységei segítették az államalapítás előtti aliját. 1948-ban, Izrael Állam megalakulásának előestéjén mintegy 20 ezer iráni zsidó élt a Szentföldön, többségük illegálisan érkezett.

Izraelben minden évben emléknappal tisztelegnek az arab országokból és Iránból elmenekült mintegy 850 ezer zsidó emléke előtt.

Ma van az arab országokból és Iránból elüldözött zsidók emléknapja

Az 1940-50-es években 850 ezer zsidó menekült el a szülőföldjéről az üldöztetések miatt. Nem egy helyen teljes közösségeket üldöztek el, átrendezve a teljes térség demográfiai viszonyait. E közösségek története integráns része a teljes zsidó történelemnek, ám míg a Kristályéjszakáról világszerte, zsidó és nem-zsidó körökben egyaránt megemlékeznek, addig az arab országokból elüldözött közösségekről Izraelen kívül nemigen … Olvass tovább

Az 1920-as évektől egészen 1979-ig a szekularizált és a Nyugatot követő Iránban jó élete volt a zsidóknak. A II. világháborút követően megalakult a Zsidó Közösség Tanácsa, az iráni zsidó hitközségek ernyőszervezete. A zsidó közösségnek küldöttje ült az iráni parlamentben is, aki köteles volt az iráni külpolitikával egyetérteni. Az 1979-et megelőző időszakban, bár a viszony nem volt nyíltan barátságos, Irán több téren is kapcsolatban állt, illetve együttműködött Izraellel. Az iráni zsidók mintegy 80 százaléka a középosztályhoz tartozott ezen időszakban. Az oktatásban, a gazdaságban és az egészségügy területén a zsidók jóval nagyobb százalékban voltak jelen, mint amekkora százalékát a teljes lakosságnak kitették és néhányan jelentős vagyonra tettek szert. A kapcsolatok kielégítő voltát mutatja, hogy volt idő, amikor az El-Al járataival lehetett Teheránba repülni.

1979-ben, az iszlám forradalom előestéjén 80 ezer zsidó élt Iránban, akik mind a gazdasági, mind a kulturális életben kiemelkedő szerepet játszottak. A forradalom nyomán több tízezer zsidó, elsősorban a leggazdagabbak hagyták el Iránt, hatalmas ingatlanjaikat maguk után hagyva. Irán megszakította a kapcsolatát Izraellel. Egy vezető zsidó üzletember kivégzésének nyilvánosságra hozatala utána a zsidó közösség vezetői elhatározták, hogy cselekedniük kell. Khomeini ajatollah fogadta a zsidó delegációt, és kijelentette, hogy országa istenfélő zsidó közössége alapvetően különbözik a vallástalan cionistáktól, ezért védelmet ígért nekik. Irán nyíltan támogatta az Izraelt támadó terrorszervezeteket, elsősorban a libanoni Hezbollahot.

Izrael és Irán: ellentmondásos kapcsolatok

A zsidó és a perzsa állam kapcsolata a történelmi időkre nyúlik vissza, s a kezdetektől fogva ellentmondásos. Mintegy 2500 évvel ezelőtt Nagy Kürosz perzsa király engedélyezte a fogságba hurcolt zsidóknak, hogy visszatérjenek őseik földjére és újjáépítsék a jeruzsálemi szentélyt. Nem sokkal később, a bibliai Eszter könyvéből ismert Ahasvéros király egyezett bele, hogy gonosz minisztere, Hámán … Olvass tovább

Bár az iráni zsidók ma viszonylagos vallásszabadságot élveznek, nem érezhetik magukat biztonságban, mert rendszeresen a „cionista Izraellel“, valamint az „imperialista Amerikával“ való kooperációval gyanúsítják meg őket, e tevékenységek pedig Iránban halállal büntethetők. A kormány által irányított média nyíltan antiszemita, egyes foglalkozások, oktatási intézmények, illetve egyéb szférák zárva vannak a zsidók előtt.

A Moszad segítségével telepítették vissza Izraelbe a mezopotámiai dámvadat

A világon mindössze két helyen él vadon mezopotámiai, vagy más néven perzsa dámvad: Izraelben és Iránban. Ez a szarvasféle a bibliai időkben még nagy számban élt a Szentföldön. Mózes ötödik könyve (14:5) is említi jáchmor néven, mint az egyik kóser állatfajtát, illetve megtaláljuk a Királyok könyvében (1:4:23), Salamon király lakomájának részletezésénél. A történelem viharai és … Olvass tovább

3. Az iráni zsidók túlnyomó része már nem Iránban él manapság

Napjainkban Izraelen kívül a Közel-Kelet legnagyobb létszámú, néhány tízezer főre rúgó zsidó közössége Iránban található. A legtöbben a fővárosban, Teheránban laknak, a második legnagyobb iráni zsidó közösség pedig Siráz városában él. Iráni zsidó közösségek élnek Izraelben, a legnagyobbak közülük: Tel-Aviv, Holon, Bát-Jám, Nesz Ciona, Kfár Szábá és Rehovot városában, és számos mosávot (mezőgazdasági település) is alapítottak az Iránból érkezettek.

Az Iránt 1979 után elhagyó zsidók Izrael mellett Amerika felé is vándoroltak, így ma Great Neckben és Los Angelesben is több tízezres perzsa zsidó közösség él. Egy kisebb közösség Európa különböző országaiban telepedett le. Az újonnan érkező iráni zsidók jellemzően megalapították a saját intézményeiket, hogy szokásaikat továbbra is gyakorolhassák.

Hogyan menekítette ki a Chábád a zsidó gyereket Iránból?

Az Operation Exodus a legnagyobb amerikai zsidómentő akcióvá nőtte ki magát, melynek keretében 1981-ig 1800 zsidó gyermek útját és befogadását szervezték meg az Egyesült Államokba. Negyven évvel ezelőtt, az iráni iszlám forradalom idején véget ért a 2500 éves múltra visszatekintő perzsa zsidóság utolsó békés korszaka. A zsidók tömegesen próbálták elhagyni az országot, vagy legalább gyermekeik … Olvass tovább

4. Az iráni zsidóknak saját nyelve is van

A hosszas együttélés során a perzsa területeken is kialakult a zsidók egy sajátos, a héberrel keveredő nyelve, a dzsidi. Ez a szó tágabb értelemben minden judeo-perzsa dialektust jelöl, szűkebb értelemben pedig Teherán és Máshád zsidó közösségeinek nyelvjárását értjük alatta. Érdekesség, hogy a héber párdesz szó, melyből az angol paradise szó származik, perzsa eredetű, és ugyanazt jelenti, mint a héberben: „liget“.

Babilon után – milyen nyelvet beszéltek a világ zsidói?

Manapság a legfontosabb zsidó nyelv a jiddis, hiszen ez az egyetlen, mely még jelentős számú anyanyelvi használóval bír.

5. Az iráni zsidók kedvelik nagy családi lakomákat

Az iráni közösségekben a szombati és ünnepnapi étkezések közösségi események, ilyenkor nagyon sokan gyűlnek össze. Hagyományos perzsa ételeket szolgálnak fel: rizs-alapú egytálételeket, friss gyümölcsöt, valamint a gondi nevű perzsa csirkelevest, amelyet kardamommal és kurkumával fűszereznek, és csicseriborsóval tesznek még gazdagabbá. A vendégeket pisztáciával, datolyával, dióval és mazsolával kínálják érkezéskor, csak ezután szolgálják fel a lakomát, melynek központi elemét képezik a rizses fogások.

Az esküvők különösen nagyszabású események az iráni közösségben. Az esküvőt megelőző hennaszertartás, melyről azt tartják, hogy nemcsak szépséget kölcsönöz, de meg is védi a menyasszonyt és a vőlegényt, napjainkig megmaradt.

Kóser konyha a mullahok földjén – Így főznek az iráni zsidók

Napjainkban Izraelen kívül a Közel-Kelet legnagyobb létszámú, mintegy tízezer fős zsidó közössége Iránban található, közülük a legtöbben a fővárosban, Teheránban élnek. Két és fél évezrede telepedtek meg a régióban őseik. Ezúttal az ő ízekkel, színekkel, illatokkal teli gasztronómiájuk világába látogatunk.    Vallásszabadság iráni módra Az ókori Perzsia (a mai Irán) zsidósága a diaszpóra egyik legrégebbi … Olvass tovább

6. Különleges peszáchi szokásokkal rendelkeznek

Peszáchkor az askenáz hagyományoktól eltérő chároszetet készítenek: dióból, szárított gyümölcsökből, gránátalma levéből, banánból készítik és kardamommal fűszerezik az egyiptomi rabszolgaság éveire emlékeztető keveréket.

Különleges perzsa zsidó szokás a széder estén, hogy egy-egy szál újhagymát tesznek minden tányér mellé, és a Dájénu eléneklése előtt azzal ütik egymást az asztalnál ülők, így emlékezve az egyiptomiak korbácsütéseire.

Peszách a perzsa zsidók konyhájában

Az iráni közösségekben a szombati és ünnepnapi étkezések közösségi események. Egy-egy étkezésre nagyon sokan gyűlnek össze, családtagok, barátok, és ezek az összejövetelek elképzelhetetlenek nagy mennyiségű és sokféle étel nélkül. A lakomákon hagyományos perzsa ételeket szolgálnak fel: rizs-alapú egytálételeket, friss gyümölcsöt, valamint a gondi nevű perzsa csirkelevest, melyet kardamommal és kurkumával fűszereznek, és csicseriborsóval tesznek még gazdagabbá. A vendégeket pisztáciával, … Olvass tovább

Szintén széder esti szokás, hogy a megterített asztalt még egy terítővel takarják le, hogy megvédjék az ételt a tíz csapás említéséből fakadó negatív energiáktól. Amikor elmondják a tíz csapást, mindenki minden csapásnál egy-egy csepp bort, illetve vizet cseppent egy tálba. Ezután kiviszik a tálat, és folyó vízbe öntik a tartalmát, az ételeket pedig kitakarják.

Peszách utolsó ünnepnapjának kimenetele után joghurtból, zöldségekből, mentából és kenyérből álló vacsorát fogyasztanak.

Édes étellel emlékezünk az elnyomásra

A peszáchi széderen felkínált édes, sűrű chároszet vagy hrajszesz az egyiptomi építkezéseken a zsidó rabszolgák által használt maltert szimbolizálja a szédertálon. Krémes vagy darabosabb, de mindenképpen masszává összeálló keverék, mely gyümölcsöket, bort, fűszereket tartalmaz, néhol erőteljesebb, máshol lágyabb ízvilággal. A hrajszesz így a zsidó diaszpóra történetét is magában hordozza: a zsidók minden körülmények között megtartották … Olvass tovább

7. Iránban található Eszter királyné és Mordecháj sírja

Az Irán észak-nyugati részén található Hámedánban található a purimi történet két zsidó főhősének, Mordechájnak és Eszter királynének sírja. A hely hivatalos állami védelem alatt áll, a sírokat egyszerű, 5-700 éve épült, kupolás téglaépület veszi őket körül. A feltételezések szerint Hámedán helyén állt egykor a purimi történetben szereplő Susán városa.

Már a híres XII. századi zsidó utazó, Tudelai Benjámin is említette a zsidók és muszlimok számára egyaránt szent helyet. A sírok mellett kis zsinagóga található. Iráni zsidók rendszeresen felkeresik a helyet, purimkor itt olvassák a megilát, mások bár micvát, vagy brit milát tartanak itt.

Hogyan került Mordecháj és Eszter sírja az iráni zsidó közösség tulajdonába?

1968-ban az iráni zsidó közösség vezetői azon kérésüket juttatták el az iráni parlamenthez és az országot vaskézzel irányító – a zsidókkal és Izraellel baráti viszonyt fenntartó – Mohammad Reza Pahlavi sahhoz, hogy szeretnék megvásárolni a bibliai Mordecháj és Eszter síremlékét Hamedán városában. Az iráni zsidók szerették volna megünnepelni Kürosz perzsa uralkodó híres dekrétumának 2500 éves … Olvass tovább

A mauzóleum mellett egy mélyedés látható a földben, az iráni zsidók legendája szerint itt van annak az alagútnak a bejárata, mely egyenesen Jeruzsálembe vezet. A helyszín egyébként éles politikai viták kereszttüzében áll és nem egyszer fordult elő, hogy alaposan megrongálták. Érdekesség, hogy a Gálilban (Galileában), valószínűleg a Cfát melletti Bárámban található romok alatt is van egy hely, amelyet évszázadokon keresztül Mordecháj és Eszter sírjának tartottak.

8. Ebben az országban halt meg 2500 éves korában Jáákov ősapa unokája, Szerách

Perzsia további bibliai vonatkozása még ennél is régebbre nyúlik vissza. A hagyomány szerint ugyanis itt fejezte be földi pályafutását nem kevesebb mint 2500 év után Szerách, Áser lánya, amikor az iszfaháni zsinagógában kiütött tűztől megmentette a helyi zsidókat.

Szerách

A bibliai narratíva elsősorban a férfiak által alakított történelmet mutatja be. A szombaton felolvasott Vájigás szakaszban József tudtára adja apjának, az idősödő Jáákovnak, hogy életben van. 22 év telt el azóta, hogy testvérei azt jelentették apjuknak, hogy Joszef meghalt, apja azóta gyászolta őt. A hírt tehát kíméletesen kellett közölni vele. Szeráchot, Áser lányát választották ki … Olvass tovább