A mákos guba nemcsak egy klasszikus és ízletes édesség, hanem különleges neve is figyelemre méltó.

A „guba” eredetileg egy gyapjúból készült, vállra vethető kabátot jelentett, innen kapta az elnevezését ez az egyszerű, de annál finomabb desszert. A mák és a tej együttes használata régi hagyományokra vezethető vissza, hiszen a mák a bőség, a szerencse és a termékenység szimbóluma, a tej pedig a konyhában és a vallási hagyományokban egyaránt kiemelt szerepet tölt be. Ha van otthon egy kis szikkadt bárhesz vagy kifli, ne dobjuk ki – készítsünk belőle mákos gubát!

Mákos guba bárheszből

tejes, vagy párve

  • egy szombatról maradt, kissé szikkadt bárhesz vagy néhány kifli
  • 1 ½ pohár darált mák
  • 1 ½ pohár porcukor
  • 1 l tej (párve változathoz növényi tej, például kókusz- vagy mandulatej)

A bárheszt felszeleteljük, a szeleteket egyenként beáztatjuk a (növényi) tejbe. Egy tűzálló edényt kikenünk olajjal, és az aljára egy rétegben bárhesz-szeleteket teszünk. A cukrot a mákkal összekeverjük, a szeletekre szórjuk, majd újabb réteg bárhesz következik, és ismét cukros mákot szórunk rá. 180 fokra előmelegített sütőben 15-20 perc alatt átsütjük, forrón tálaljuk.

A tejes és a húsos ételek

A zsidó konyha egyik jellegzetessége, hogy a tejes és a húsos ételek nem keveredhetnek egymással. Ennek a következő mondat az alapja:

„Ne főzz gödölyét az anyja tejében”.

A későbbiekben még kétszer szerepel ez az előírás a Tórában, ezért bölcseink szerint háromszoros tilalomról van szó: nemcsak főzni, hanem fogyasztani sem szabad ilyen ételt, továbbá semmilyen hasznot sem húzhatunk belőle. Bár az étkezési törvények azon szabályok közé tartoznak, melyek nem a logikára épülnek, hanem csupán azért tartjuk be őket, mert Isten így parancsolta, számos magyarázat született, melyek mind e tilalom lényegét igyekeznek megvilágítani.

Van olyan vélekedés, mely szerint egészségtelen a tejes és húsos összetevőket egyaránt tartalmazó fogások fogyasztása, mások szerint pedig kegyetlen gondolat az életet adó tejben megfőzni az arra még rászoruló állatkölyköt. Felmerült az is, hogy egy korabeli pogány termékenységi szertartás része volt az ilyesmi és ezért kell a bálványimádás minden formáját elvető zsidóknak tartózkodni az efféle ételektől. A zsidó misztika más irányból közelíti meg a kérdést: míg a hús a gevurá, azaz a szigorú ítélet szféráját jelképezi, addig a tej a cheszed, a kegyelem szférájának a szimbóluma. E két attribútum szöges ellentéte egymásnak, ezért nem szabad összekeverni azokat – sem a spirituális világban, sem pedig a fazékban.

Ha további, a ruházkodással kapcsolatos cikkeinkre kíváncsi, ajánljuk például a következőket:

A ruha üzenet

Mit viseltek a főpapok

Tecáve (rövid film)

Ruha teszi

 

Megszakítás