A cniut, vagyis a szemérmes és visszafogott öltözködés különösen fontos a nők számára a zsidó hagyományok szerint. A lubavicsi rebbe magyarázata segít megérteni, ez miért annyira lényeges.
A Chábád-mozgalom negyedik vezetője, a lubavicsi Smuel rabbi, más néven a Rebbe Máhárás mottója volt a „lechátchilá áriber”, vagyis már eleve fölötte. „Azt mondja a világ: ha nem tudsz átmászni egy akadály alatt, ugord át. Én azt mondom: eleve ugord át” – vallotta Smuel rabbi, aki ennek megfelelően is élte az életét. Hitte és vallotta, hogy az embernek az akadályokat eleve azzal az elhatározással kell megközelítenie, hogy ahelyett, hogy megpróbálna valahogyan „átmászni alattuk”, inkább rögtön „átugorja” azokat. Hogy kapcsolódik mindez a cniuthoz, a szemérmes és visszafogott öltözködéshez és viselkedéshez? Kiderül Shmuel M. Butman rabbi magyarázatából a JPress oldalon.
Így mentette meg zsidó nők gyermekeit a cniut
Oroszországban 1854-ben antiszemita törvényt hoztak, amely „knupin-rendeletként” vált hírhedtté. A knupin szó jiddisül annyit jelent: csomók, és arra utal, hogy a férjezett zsidó asszonyok akkoriban olyan kendővel takarták el a hajukat, melyet a fejtetőn csomóztak meg. I. Miklós cár azonban úgy döntött, hogy betiltja ezt a viseletet. Húsz évvel később, 1874-ben újabb cári rendelet született, a „nova palazsenye”, vagyis az új feltétel. Mindaddig előre meghatározott kvóta szerint vitték el a fiatalokat katonának a cári seregbe, attól fogva azonban bárkit elvihettek.
A Máhárás elbeszélése szerint azoknak a nőknek, akik az első rendeletnek ellenállva továbbra is eltakarták a hajukat, egyetlen gyermekét sem vitték el, bár ezek a fiatalok éppen húsz év körül voltak. Azoknak a nőknek azonban, akik nem álltak ellen az első rendeletnek, számos gondot, bajt és szomorúságot okozott a második rendelet. Ez, mondta a Máhárás, a cniut, a szemérmesség és visszafogottság „lechátchilá áriber” megközelítése. Ha egy nő szemérmesen és visszafogottan viselkedik, gyermekei Isten segítségével biztonságban lesznek. Ha azonban, Isten ments, másként éli az életét, azzal veszélyezteti gyermekei spirituális jóllétét.
Ezt a megközelítést látjuk az áldott emlékű lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi beszédeiben is. A Rebbe rendszeresen hangsúlyozta, hogy Izrael népének biztonsága nagy mértékben függ attól, hogy a zsidó nők mennyire ragaszkodnak a cniut, a szemérmes és visszafogott öltözködés és viselkedés parancsolatához.