Galícia évszázadokon át a zsidó élet egyik pezsgő központja volt Kelet-Európában, ahonnét a legtöbb haszid mozgalom is indult. Az onnan származó felmenőkkel rendelkezőket ma is szokás pólisi néven emlegetni.
A mai Délkelet-Lengyelország és Nyugat-Ukrajna területén fekvő Galícia a történelem során több birodalomhoz is tartozott, egy azonban állandó volt, mégpedig a pezsgő zsidó jelenlét. Az alábbi 11 érdekesség segít jobban megismerni a galíciai vagy más néven pólisi zsidókat. Ki tudja, talán az ön felmenői között is vannak?
1. Sokszor változott kié Galícia
A történelem során Galícia hol Lengyelországhoz, hol az Habsburg Birodalomhoz, hol a Szovjetunióhoz tartozott, ma pedig Lengyelország és Ukrajna osztozik rajta. A 1772 és az I. világháború közötti osztrák időszakban alakult ki a galíciai zsidóság sajátos kulturális arculata.
2. Jobb élet köszöntött a zsidó lakosságra a monarchia idején
Ferenc József császár – és magyar király – uralma idején a zsidók polgári jogokat kaptak, földet vásárolhattak, bármely szakmában dolgozhattak. Hálájuk jeléül pedig a galíciai, vagy ahogy a köznyelvben legtöbbször mondták: a „pólisi” zsidók is dalokkal, imákkal és ünnepségekkel fejezték ki a császár iránti tiszteletüket.
3. Tóra-központú zsidó közösségek
Minden galíciai településen, a nagyvárosoktól a kis stetlig volt zsinagóga, iskola, tanház, mikve és minden, ami a vallásos élethez szükséges. Krakkó, Lemberg és kisebb városok is élénk vallási élettel bírtak.
4. Nagy rabbik szülőföldje
Olyan híres rabbik éltek és alkottak itt, mint Slomó Kluger (Brody) rabbi, Joszef Saul Nathanson (Lemberg) rabbi vagy Ráv Joszef Babad (Tarnopol) rabbi, a Minchát Chinuch szerzője.
5. A haszidizmus bölcsője
A haszid mozgalom gyorsan elterjedt Galíciában. Neves mesterei között volt Reb Menáchem Mendel Riminovból, Ráv Naftali Ropsicból és Ráv Mose Léb Szoszovból stb. S itt virágzott fel több híres dinasztia is, mint a belzi, bobovi vagy szanzi.
6. A pólisi zsidók vidámabbnak imponáltak
Ellentétben a komoly, intellektuálisabb litván zsidókkal („litvákokkal”), akik életét elsősorban a Tóra szigora határozta meg, az erős haszid befolyású Galíciában a pólisi zsidók vidámságukról, barátságos természetükről voltak ismertek.
7. A „galíciáner”, illetve „pólisi” szó kétélű fegyver
Míg saját közegben büszke önmeghatározás, azonban egy litvák szájából akár csipkelődő megjegyzés is lehetett. A rivalizálás még héber szójátékokban is megjelent.
8. Az édes gefilte fish hazája
A pólisi konyhában a gefilte fish édes, míg a litvákok sósan, borsosan készítették. Ezen különbség alapján húzzák meg a képzeletbeli „Gefilte Fish-vonalat”.
9. Sajátos jiddis kiejtés
Galíciai jiddisben például a tej milekh, a gyertya lekht, és az okos ember klig. Ez pedig merőben eltér a litván és belarusz jiddis kiejtéstől, ahol az előző szavakat milkhnek, likhtnek és klugnak ejtik.
10. Menekülés az első világháborúban
Az I. világháború frontvonalában fekvő Galíciából sok zsidó Bécsbe menekült, vagy a belzi rebbe például Újfehértóra. A II. világháború és a holokauszt szinte teljesen elpusztította a galíciai zsidó közösségeket.
11. A pólisi szellem ma is tovább él
Jóllehet, ma már csak igen kevés zsidó él Galíciában, de leszármazottaik világszerte őrzik a hagyományokat, a nyelvet, a szokásokat, az ízeket és a Tórához, közösséghez, haszid történetekhez való ragaszkodást.
A borítókép illusztráció. 1930-as lembergi utcakép haszid zsidókkal. Forrás: Wikipédia.
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.