A lengyel jiddis film nem mindennapi darabja a zsidó történelemnek. 

A filmek világában ritkán adódik olyan élmény, amely egyszerre idézi a múltat és teszi aktuálissá a történetet. Az „Al Khet (Bűnt követtem el)” bemutatója éppen ilyen volt. Az első jiddis hangosfilm, amely Lengyelországból származik, 90 év után újra életre kelt a 35. New York-i Zsidó Filmfesztiválon. Bár a vetítés 2026. januárjában zajlott Manhattanben, a nézőnek olyan érzése volt, mintha a 1936-os varsói közönség tagja lenne.

A címválasztás nem véletlen

A film címe a jom kipuri imából származik, amely a bűnök nyilvános felidézését jelenti. A történet 1916-ban kezdődik, az első világháború idején, és egy lengyel család tragikus szétválását mutatja be. 

Esther, egy rabbi lánya, teherbe esik egy német zsidó tiszttől, aki a fronton meghal. Amikor az orosz hadsereg megszállja falujukat, Esther kénytelen elhagyni gyermekét és menekülni. Húsz évvel később a film bemutatja Esther küzdelmét és a megbékélés keresését.

A különleges jiddis filmet évtizedek óta készítik

Lisa Rivo, a National Center for Jewish Film társrendezője elmondta, hogy a film felújítása gyakorlatilag a Center 1976-os megalapítása óta folyamatban van. A celluloid, akárcsak az általa megörökített élet, törékeny. 

Sharon Pucker Rivoval, a Center társalapítójával együtt dolgozva a felújítás számos visszaeséssel és áttöréssel járt, beleértve egy utazást Lengyelországba az eredeti kópiáért. 

A film nagy részét helyszíni felvételekkel készítették el.

Minden apró gesztus– például a mezuzához érő kéz– mély jelentést hordoz a zsidó nézők számára.

Az összhatás a varsói zsinagógán kívüli stetl mindennapi életének megrendítő ábrázolása, amely könnyen emlékeztethet minket saját családunk történetére.

A film tanúsága és jelentősége

Az Al Khet” megtekintése olyan élmény, mint egy vallásos szertartás vagy ünnep. Rivo megnyitó beszédében felidézte, hogy az 1936-os lengyelországi premier előtt biztonsági aggályok merültek fel az antiszemitizmus miatt, mégis hatalmas tömeg várta a jegyeket. 

Majdnem egy évszázaddal később, a New York-i Zsidó Filmfesztiválon ismét őrök vigyáztak a biztonságra, de a közönség, a zsidó filmrajongók és szakemberek együtt élhették át a film varázsát.

Ahogy a túlélők utolsó generációja is lassan eltűnik, a New York-i Zsidó Filmfesztivál és a National Center for Jewish Film valódi micvát teljesít. Gondoskodnak róla, hogy a holokauszt előtti élet ritka filmes pillanatai ne csak megmaradjanak, hanem valóban láthatók és megélhetők legyenek mindenki számára.

Forrás: Heyalma

Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.