Sokan nem is gondolnák, hogy a mindennapi kávézás során is felmerülhetnek kósersági kérdések.
Köves Slomó rabbi elárulta: ő maga is megiszik egy-két kávét reggelente. Mint mondta, a kávé alapvetően „jó dolog”, azonban kósersági szempontból nem mindegy, milyen formában fogyasztjuk. A rabbi segített eligazodni abban, mikor számít kósernek a kávé, és mikor érdemes óvatosnak lenni.
A natúr kávé a legbiztosabb választás
Köves Slomó rabbi szerint a natúr, ízesítetlen kávé az, amiről valóban biztosan kijelenthető, hogy kóser. Ennek egyszerű oka van: ebben kizárólag a kávébab található meg, mindenféle adalékanyag nélkül.
Az előre feldolgozott, ízesített kávék esetében azonban már érdemes alaposabban utánanézni a gyártónak és az összetevőknek. Előfordulhat ugyanis, hogy olyan adalékanyagokat használnak, amelyek nem felelnek meg a kósersági előírásoknak.
Hideg kávék és tejes italok
A bevásárlóközpontokban kapható divatos hideg kávékról – például egy pörkölt pisztáciás lattéról – a rabbi kifejezetten kritikusan nyilatkozott, különösen kósersági szempontból. Ezeknél az italoknál szinte elkerülhetetlen a kérdés: vajon valóban kóserek-e?
Már önmagában a tej jelenléte is gyanúra adhat okot. A kóserságot szigorúan követők számára ugyanis létezik egy olyan előírás, amely szerint csak olyan tejet szabad fogyasztani, amelynek fejését kósersági felügyelő ellenőrizte.
Miért fontos a felügyelt tej?
Ennek történelmi oka van: régen gyakran előfordult, hogy tartósítás vagy anyagi okok miatt a tehéntejet nem kóser állatok – például szamarak – tejével keverték. Ezért vált előírássá, hogy valaki tanúsítsa: a tej kizárólag kóser állattól származik.
Akik tehát szigorúan tartják a kósersági szabályokat, azoknak erre mindenképpen oda kell figyelniük a tejes kávék esetében.
Nemcsak kóserság, hanem egészség kérdése is
Köves Slomó rabbi arra is felhívta a figyelmet, hogy az előre feldolgozott, ízesített kávékban gyakran olyan összetevők is megtalálhatók, amelyek nemcsak kósersági szempontból problémásak, hanem az egészségtudatos életmódot követők számára is kifogásolhatók.
Ilyenek lehetnek például a stabilizátorok, különféle aromák, gellángumi, karragén és más, vitatott hatású adalékanyagok.
Marad a presszó
A rabbi nem zárja ki, hogy egyes ilyen kávék akár kósernek is minősülhetnek, ugyanakkor hangsúlyozta: ő maga ebben a formában biztosan nem fogyasztaná őket, és inkább a hagyományos presszókávénál marad.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További receptjeinket és cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.