Ha teljesen megadtad termésed minden tizedét a harmadik évben, a tized évében, és adtad a lévinek, az idegennek, az árvának és az özvegynek, hogy egyenek kapuidban és jóllakjanak, akkor mondd az Örökkévaló, a te Istened színe előtt: Eltakarítottam a szent részt a házból és oda is adtam a lévinek, az idegennek, az árvának, az özvegynek, minden parancsolatod szerint, amelyet parancsoltál nekem. Nem hágtam át egyet sem parancsolataid közül és nem felejtettem el; nem ettem belőle gyászomban, és nem takarítottam el belőle tisztátlanságomban, és nem adtam belőle a halott számára. Hallgattam az Örökkévaló, az én Istenem szavára, cselekedtem mind aszerint, amint parancsoltad nekem. Tekints le szent lakodból, az égből és áldd meg népedet, Izraelt és a földet, melyet nekünk adtál, amint megesküdtél őseinknek, a tejjel-mézzel folyó országot. (5Mózes 26:12-14)
A Ki távo hetiszakasz a Tóra ötödik könyvének második felében található. A szöveg első szakaszában útmutatást ad a terményből hozott áldozatokkal kapcsolatban. Részben a bikurimról (a termés elseje, melyet a jeruzsálemi Szentélybe vittek áldozatul az Örökkévalónak), részben pedig a tizedről van szó ebben a részben. Utóbbit a rabbik rendelésének megfelelően minden zöldségből és gyümölcsből le kell választani. Ez a micva kifejezetten az Izraelben termett zöldségekre és gyümölcsökre vonatkozik, és a maguk teljességében csak akkor érvényesek, ha a zsidók többsége Izrael Földjén él.
Az Izraelben termett zöldségekből-gyümölcsökből a mai napig le kell venni a trumát – ez a Szentélyek idejében a kohénokat illette -, illetve a máászert, ami szó szerint tizedet jelent. Ez utóbbinak három típusa van, a máászer rison, az első tized, mely a lévi törzs tagjait illette – ők teljesítettek szolgálatot a papok mellett a Szentélyben, a máászer séni, második tized, mely bizonyos fokú szentséget élvezett, és Jeruzsálemben kellett elfogyasztani, valamint a szegényeknek juttatott máászer áni, melyet a hetedik, smitá évtől számított harmadik és hatodik évben adtak a szegényeknek. Mivel ma nem áll a jeruzsálemi Szentély, a termésből leválasztott trumát és máászert nem szabad elfogyasztani még a kohénoknak és a léviknek sem. Az izraeli üzletek zöldség-gyümölcs részlegén rabbinikus igazolás tanúsítja, hogy megtörtént a megfelelő részek elválasztása az áruból, a magunk termelte növényekből azonban le kell leválasztottuk a megfelelő részt, melyet félreteszünk, megvárjuk, míg használhatatlanná válik, és csak ezután válunk meg tőle.
Egy zöldséges ételt ajánlunk a nyár végi napokra.
Sült padlizsán paradicsommal és paprikával
Párve
- 1 padlizsán
- 1 nagyobb paradicsom
- ½ piros színű kaliforniai paprika (kápia paprika is jó)
- 1 nagy fej hagyma
- 3 gerezd fokhagyma
- néhány ek. olívaolaj
- só, bors, őrölt koriander, ízlés szerint
A padlizsánt ujjnyi vastagságú szeletekre vágjuk. Serpenyőben olajat hevítünk, rádobjuk az apróra kockázott hagymát, majd egy félpercnyi kevergetés után hozzáadjuk a padlizsánszeleteket is. Ezután a fokhagyma gerezdeket összetörjük, a serpenyő tartalmához adjuk, és az egészet megfűszerezzük. A paradicsomot és a paprikát ízlés szerint kisebb kockákra, vagy nagyobb darabokra vágjuk, és a padlizsánok mellé tesszük. 8-10 percen át, időnként kevergetve főzzük, míg a zöldségek kissé átfőnek, de nem puhulnak meg teljesen. Forrón tálaljuk.
A felhasznált zöldségek ritkán bogarasak, és ha mégis, az könnyen észrevehető. Mossuk meg a zöldségeket, és figyeljük meg őket kívülről és belülről is, miközben feldaraboljuk őket. Ha bármi gyanús jelet észlelünk (pl. kártevő fúrta alagutat a zöldség húsában), távolítsuk el az érintett részt.