Kóser gasztro: hogyan ünnepelték sávuotot a régi Pesten?

Beszélgetés-sorozatunk folytatásaként sávuot, vagy ahogy pestiesen mondják, svüesz szokásaiba nyerünk betekintést. Bónusz: palacsintatorta recept.

 

Hogyan zajlottak a sávuoti előkészületek?

Apuka, meg Anyuka lementek a piacra, és összevásároltak egy csomó virágot és olajágat, de rengeteget. Azokat felhozták, és a festmények mögé dugdosták. A csillárt is körülvették virágokkal. Főleg olajágakat hoztak, meg a pünkösdi rózsát. Emlékszem, tele volt velük a csillár. Az asztalt is feldíszítettük: az unokatestvéremmel kis csokrokat csináltunk, és mindenkinek a tányérja mellé tettünk egy kis csokrot, az asztalra pedig egy nagyot. Ezeket a kis csokrokat megőriztük másnapra is, addig vízben tartottuk. Kis koszorúkat fontunk a virágokból.

Mi volt a menü?

Első este halkocsonya volt vacsorára. Érdekes módon akkor nem pontyot csináltak, hanem arra határozottan emlékszem, hogy töltött csukát. A fejénél körbevágták a bőrt, finoman, lassan lehúzták a farka felé, levették a húsát, meg a gerincét. A húsát megdarálták, tettek bele zsömlét, tojást. Talán hagymát is tettek bele. Jól megsózták, és visszagyömöszölték a bőrbe, aztán betették egy fazék vízbe, amiben volt hagyma, meg bors, és talán zöldpaprika, így főzték meg. Kivették, ráöntötték a lét, amiben mandula is volt, és kocsonyává fagyasztották. Utána két-háromujjnyi szeletekre karikázták, az volt este, vacsora előtt, és másnap reggel, amikor hazajöttek a templomból. Anya csinált nagy mazsolás bárcheszokat. Rendes szombati étel volt, húsleves, hús, almaszósz, állatira utáltam. Sokszor volt liba, valószínűleg libasült volt ebédre első nap, második nap már nem nagyon tudom, hogy  mi volt, gondolom, hogy a maradék libasült.  Csináltak csokoládétortát, margarinnal, hogy lehessen enni belőle a hús után is. Flódnit is mindig készített anyu. Sütöttek ribizlitortát is. Máklisztet állítottak elő (vagy diólisztet), ami azt jelenti, hogy a mákot megdarálták, és 10 vagy 20 dekánként kevertek hozzá két kanál lisztet. Utána beletettek hat tojást (kikeverték egyben, nem kellett szétválasztani), 10 deka cukrot, összekeverték, megsütötték. A tetejére szórtak málnát, epret, vagy ribizlit, mert az tavasszal még újdonság és különlegesség volt.

Akkor nem volt szokás tejeset enni?

Nem emlékszem, hogy ettünk volna tejeset, de lehet. Ha tejeset ettünk, akkor biztosan főztek tejfölös-ecetes krumplilevest és túrógombócot. A gombócot vagy prézlibe hempergették, vagy narancsszósszal öntötték le. Talán főztek zöldbablevest is. Ők szerették az almalevest is, de én ki nem állhattam. Meg volt tejfölös-túrós cvekedli. Rakott krumplit is csináltak tejesen, az lehet, hogy volt egyik délben: rakott krumpli és alma pongyolában, édességnek. „Alma schlafrockban”, úgy is mondták. Palacsintatészta szerű keveréket kell készíteni: tojás, liszt, pici só, cukor, vanília. Az almát fel kell szeletelni vékony karikákra, és belehempergetni ebbe a tésztába, és olajban kisütni mind a két oldalát, és vaníliás cukorral megszórni.  Nagyon finom, ezt máskor is lehet csinálni, én a mai napig készítem. Volt almás rizs is: tejben megfőzték a rizst, almával, fahéjjal, cukorral. Forrón, tejszínhabbal ették.

13112694_10208410539713853_1180073184_o

Zsinagógába mentek a gyerekek is?

Apuka ment a templomba, este is, délelőtt is, és mikor hazajött, akkor még evett a halkocsonyából. Délelőtt elmentünk meghallgatni a tóraolvasást, mivel ez a tóraadás ünnepe. Az iskolában is volt istentisztelet, oda kellett menni minden imára a fiúárvaházba. A Nagyfuvaros utcába is mehettünk, mert ott adott a Salgó rabbi az ünnep után igazolást, hogy ott voltunk. Volt olyan is, hogy a Lujza utcába mentem az apuval meg az anyuval. Az én apám mindent vorschritftlich [előírásszerűen] betartott. A Lujza utcába is jártunk, meg az Abonyi utcai templomba is, míg el nem vették az Abonyit. Összevissza világ volt.

 

***

 

Sávuoti étkezési szokások

Az ünnep jellegzetes ételei a tejes fogások. Izraelben a legnépszerűbb sávuoti fogások közé tartozik a túróval töltött burekasz, a blincsesz néven ismert, palacsintaszerű édesség, valamint az amerikai eredetű túrótorta. Vannak, akik háromszögletű krepláchot esznek (melyet el lehet készíteni húsosan, de akár tejesen, vagy párveként is). A forma emlékeztet minket a Tánách, azaz a zsidó Biblia három részére: Torá, Neviim (prófétai könyvek) és Ktuvim (iratok). Az ünnepi asztalról természetesen nem hiányozhat a bárchesz sem, melyet egyes közösségekben kalász alakúra készítenek, vagy búzaszem formájú tésztadarabokkal díszítenek.

A tejes ételek fogyasztásának okairól korábban részletesebben írtunk. Most egy népszerű édességet kínálunk a tejes lakoma megkoronázására:

Palacsintatorta

A palacsintákhoz:

20 ek. liszt

4 tojás

6 dl tej

3 dl szódavíz

csipetnyi só

1 ek olaj

olaj a sütéshez

Az összeállításhoz:

Különféle töltelékek ízlés szerint: lekvár, datolyakrém, cukorral kikevert túró, cukorral elkevert darált dió, csokoládé, cukorral elkevert kakaó

A tetejére:

3 dl tejföl, 2 tojás

A habhoz: 5 tojásfehérje, 5 ek. cukor

P1610247

A palacsintákat enyhén megolajozott serpenyőben világosra sütjük, a kész palacsintákat tányérra szedjük, felhasználásig egy konyharuhával letakarva tartjuk, hogy ne száradjanak ki. A palacsinták összeállításánál ne feledkezzünk meg a liszt átszitálásáról, illetve a tojások ellenőrzéséről. Ha vérpöttyöt találunk a tojásban, ki kell dobni, a poharat pedig alaposan el kell mosni.

Egy szögletes formájú, tűzálló tálat olajjal kikenünk, porcukorral megszórjuk. Négy palacsintát félbevágunk, egyenes oldalukat a tál oldalaihoz illesztjük. Erre egy réteg töltelék kerül, megint palacsinta, majd megint töltelék, és így tovább, amíg el nem fogynak a palacsinták. A legfelső réteg palacsinta legyen. Erre kenjük a tojással alaposan kikevert tejfölt, majd 180 fokra előmelegített sütőben 20 percen át sütjük. A habhoz a tojásfehérjét a cukorral felverjük, a torta tetejére simítjuk, és 100 fokon további negyed órán át sütjük-szárítjuk a süteményt. Forrón tálaljuk.

P1610257

  • Küldés emailben