Hamarosan ránk köszönt sávuot ünnepe. Az ünnep szokásai közé tartozik a tejes ételek fogyasztása. Mivel nem egy micváról, vagyis kifejezett tórai parancsolatról van szó, hanem csupán egy minhágról, azaz szokásról, ezért különféle magyarázatok ismertek annak eredetével kapcsolatban. Ezek közül mutatunk be néhányat:

  • Sávuot ünnepén két kenyérből álló áldozatot mutattak be a Szentélyben. Ennek emlékére vannak, akik két részből álló lakomát esznek az ünnep napján: előbb egy tejeset, majd egy kis idő múlva egy hagyományos, húsosat.
  • A tóraadással egy időben a zsidók számára kötelezővé váltak a parancsolatok. Mivel azonban ez a nap szombatra esett, nem tudtak azonnal kóser módon húst vágni, vagy edényeket kóserolni, ezért inkább tejeset ettek. A tejes ételek fogyasztása ezen a napon ahhoz a szerénységhez és alázathoz is köthető, amellyel az embernek a Tórát el kell fogadnia.
  • A Tórát tápláló tejhez hasonlítják (Énekek Éneke 4:11). A héber חלב )cháláv( – tej szó számértéke 40 (8+30+2). Mózes negyven napot töltött a Szináj-hegyen a tóraadáskor.
  • Amikor Mózes felment a Szináj-hegyre, az angyalok el akarták érni, hogy Isten ne az embereknek, hanem nekik adja a Tórát (Zsoltárok 8:5-7). Az Örökkévaló azonban a zsidóknak akarta adni a Tórát, akik lelkesen, még a részletek megismerése előtt magukra vállalták a parancsolatokat – „megtesszük és meghallgatjuk”. Nem úgy az angyalok, akik, amikor meglátogatták Ávráhámot, tejet és vajat fogyasztottak hússal együtt (Berésit 18:8). Sávuotkor tehát tejes ételekkel kezdjük az ünnepi lakomát, majd rövid szünetet tartunk a húsevés előtt, hogy ezzel is kifejezzük a kóserság micvája iránti elköteleződésünket.
  • A Szináj-hegy lábánál az egész nép olyan volt, mint az újszülöttek, és ehhez a hasonlathoz is a tejes ételek fogyasztása illik.

A sávuot ünnepéhez kapcsolódó egyéb szokásokkal és ételekkel az ünnepet megelőzően még foglalkozunk. Itt most egy tejes főételt kínálunk.

 

Töltött karalábé

tejes, gluténmentes

6 friss karalábé

A töltelékhez:

2 cukkini

1 pohár főtt rizs

3 tojás

1 marék felaprított kapor

2 gerezd összetört fokhagyma

só, bors, őrölt koriander, őrölt római kömény ízlés szerint

A szószhoz:

karalábé forgács

egy marék kapor, só, bors, őrölt koriander, fokhagymapor ízlés szerint

víz

2 pohár tejföl

A felaprított cukkinit a töltelék többi hozzávalójával összekeverve a meghámozott, kivájt karalábékba töltjük. Egy széles lábos aljára tesszük a karalábék kivájt belsejét a szószhoz szükséges fűszerekkel és az esetlegesen megmaradt töltelékkel együtt. Erre helyezzük a megtöltött karalábékat. Felöntjük vízzel. Egy-másfél órán át forraljuk lassú tűzön, ameddig a zöldség megpuhul. A karalábékat ekkor óvatosan kiemeljük, a lábosban maradt vizet és zöldséget a tejföllel sűrűre turmixoljuk, még egyet forralunk rajta, és rizzsel, vagy önmagában tálaljuk.

P1620169

A karalábé önmagában nem igényel különösebb átvizsgálást. Ha azonban a zsenge leveleit is szeretnénk felhasználni, azokkal ugyanúgy kell eljárnunk, mint más leveles zöldséggel: alaposan ki kell áztatni, és ellenőrizni, hogy ne legyenek rajta bogarak.

P1620172