Az arab országokból elüldözött zsidóknak köszönhetjük a falafelt
Gasztronómiai rovatunkban a Közel-Kelet egyik népszerű ételét, a falafel történetét, receptjét mutatjuk be.
1947. november 29-én az ENSZ elfogadta a palesztinai brit mandátum felosztásának tervét, melynek értelmében a területen két állam: egy zsidó és egy arab jött volna létre. A hatalmas kiterjedésű arab világban elképzelhetetlen mértékű tiltakozást váltott ki egy apró zsidó állam létrehozásának terve, és az egyébként is zsidóellenes légkörben erőszakos támadások sorozata robbant ki, aminek következtében az Izrael létrejöttét követő években mintegy 850 ezer zsidó menekült a fiatal államba a Közel-Kelet és Észak-Afrika országaiból. Ez a hatalmas embertömeg majdnem megduplázta a születésével járó küzdelmekkel bajlódó ország lakosságát, hatalmas terhet róva ezzel a stabilnak egyáltalán nem nevezhető gazdaságra. Arról azonban természetesen szó sem lehetetett, hogy a zsidó állam ne fogadna be zsidókat, akiknek ráadásul az élete forgott veszélyben.
Fontos kiemelni, hogy
a zsidó menekültek az izraeli társadalom integráns részévé váltak. Nem menekültként, hanem egyenrangú és az országot gazdagítani akaró állampolgárokként élnek, megőrizve saját kultúrájukat és ezzel az egész izraeli kultúrát teszik gazdagabbá.
2014-ben a Kneszet elfogadta azt a javaslatot, hogy a felosztási terv elfogadásának évfordulóját követő nap legyen az arab országokból és Iránból elmenekült zsidók emléknapja. Gasztronómiai rovatunkban ezért a Közel-Kelet egyik népszerű ételét, a falafelt mutatjuk be.
Nincs falafel pita és tahini nélkül
Az ízletes kis gombócokat szerte a Közel-Keleten ismerik, ám van, ahol nem csicseriborsóból, hanem fava babból (lóbab) készül. Az újonnan megalakult államban jemeni zsidók kezdték árusítani. Az alapul szolgáló masszát csicseriborsóból készítették, ahogy a helybeli arabok is, ám sokkal erősebben fűszerezték azt, és ez a falafel méltán lett népszerű és vált Izrael egyik nemzeti ételévé. A frissen kisütött falafelgolyókat félbevágott pitába teszik, salátát, tchinát és csípős jemeni paprikakrémet, szchugot is adnak hozzá.
Autentikus falafel recept
Párve, tojásmentes
2 pohár száraz csicseriborsó (ebben a receptben nem helyettesíthető konzervvel)
2 fej hagyma
Néhány evőkanálnyi felaprított petrezselyem
6 gerezd fokhagyma
2 ek. liszt (gluténmentes változathoz csicseriborsó liszt)
2 kk. őrölt római kömény
Só, bors, őrölt koriander, ízlés szerint
Olaj a sütéshez
A csicseriborsót átöblítjük, majd 12 órára vízbe áztatjuk (az áztatóvizet később levesek készítéséhez használhatjuk fel). Egy fél nap elteltével leszűrjük, a szemeket alaposan átnézzük, nehogy bogaras legyen. A csicseriborsót aprítógépbe, vagy konyhai robotgépbe tesszük (ha nem elég nagy a gépünk, több adagban is felapríthatjuk). Sűrű paszta jellegű péppé dolgozzuk, majd tálba tesszük. A hagymát apróra vágjuk, a fokhagymát megtörjük (ezeket a csicseriborsóhoz is adhatjuk, és felapríthatjuk egyszerre). Ha az aprítógépben nem lett elég pépszerű a csicseriborsó, botmixerrel krémesíthetjük egy kissé a tálban. A lisztet, a sót és a fűszereket a tál tartalmához adjuk, összekeverjük, és nedves kézzel diónyinál kicsit nagyobb gombócokat formázunk. Ha véletlenül nem állnak össze a golyók, adhatunk a masszához még egy-két kanál lisztet, vagy akár egy tojást is, de erre általában nincsen szükség. Egy széles serpenyőben felhevítünk kétujjnyi olajat, majd a forró olajban néhány perc alatt a golyók mindkét oldalát barnára sütjük. Papírtörlőn leitatjuk a felesleges olajat, pitában, izraeli salátával, humusszal, tchinával kínáljuk.
| Január 18-án, amikor a magyarországi zsidóság a budapesti gettó felszabadítására emlékezik, Izraelben egy mozgalommá nőtt, személyes emléknapot tartanak meg. Ezen a napon indították el a 15 éves Dugót („tudja, a nevem Dávid, jiddisül Duved, ebből jött a Dugó”) az Auschwitzból Birkenauba tartó halálmenetre. Január 18. Izraelben a mivcá Dugó napja, amelynek jelmondata: ám Jiszráél cháj – Izrael népe él. Olvassa el cikkünket! |
