Amikor az Örökkévaló megteremtette az embert, a növényeket adta neki táplálékul. Az ember, egészen az özönvíz utánig, növényevő volt:
“29. És mondta Isten: Íme, adtam nektek minden füvet, mely magot hoz, amely az egész föld színén van és minden fát, melyen rajta van a fa gyümölcse, mely magot hoz; tiétek legyen eledelül. 30. A föld minden vadjának pedig, meg az ég minden madarának és mindennek, ami mozog a földön, amiben élő lélek van, minden zöld füvet (adtam) eledelül.” (1 Mózes 1:29-30)
Az özönvíz után Noách áldozatot mutatott be az Örökkévalónak, aki pedig megáldotta őt. Ekkor adott engedélyt az embernek a húsevésre:
“3.Minden mozgó lény, amely él, a tietek legyen eledelül; mint a zöld füvet, úgy adtam nektek mindet.4. De húst lelkével: vérével ne egyetek!” (1Mózes 9:3-4)
Abban az időben, amikor a Szentély állt, és a mindennapok részét képezték az áldozatok, bizonyos áldozatokból mindenkinek ennie kellett, másokból pedig csak a kohénok fogyaszthattak. A zsidó legendák szerint az idők végén Isten megöli a Behemótot (óriási bika) és a Leviátánt (óriási hal), és húsukból nagy örömmel falatoznak majd az emberek. A kettő között, napjainkban, a Talmud alapján, az ünnepi és egyéb micvalakomáknak része a húsevés. Van az évnek egy olyan időszaka is, amikor tradicionálisan tartózkodunk a hús fogyasztásától: ez a nájntég: tisá beáv (áv hó kilencedike, a jeruzsálemi Szentélyek lerombolásának emléknapja) és az azt megelőző nyolc nap. Ez a nép mély gyászának időszaka, és szomorúságunkat többek közt a hústól való tartózkodással nyilvánítjuk ki.
Joszef Albo rabbi a XV. századi Spanyolországban élt. Ő volt az első zsidó gondolkodó, aki – morális okokból – állást foglalt a vegetarianizmus mellett, azonban figyelmeztetett arra, hogy az ember nem tekintheti az állatokat saját magával egyenlőnek. A hústól való tartózkodással kapcsolatban a leggyakrabban a XX. század elején élt ráv Kookot idézik. Szerinte az ideális állapot a húsfogyasztás kiiktatása lenne, azonban az embernek fel kell nőnie hhez a feladathoz. Előbb meg kell szüntetni az emberek közti erőszakot, és csak utána következhet az állatok végletekig menő védelme, amikor ember és ember között már nincsen durvaság. Bár ráv Kook hét közben tartózkodott a húsevéstől, szombaton és ünnepeken ő is evett a feltálalt húsból. Egyik, vegetariánussá vált tanítványát is lebeszélte erről az étkezési módról, és rávette arra is hogy kitanulja a kóser vágást. Vele ellentében kortársa, ráv Joszef Soloveitchik, nagyon komolyan vette az ideológiai alapú vegetarianizmust. A kortárs ráv Áviner, Kook rabbi ideológiáját hangsúlyozza: szerinte a húsevéstől való tartózkodásnak megvan ugyan az erkölcsi alapja, azonban először azt kell megtanulnunk, hogy hogyan kezeljük embertársainkat megfelelő tisztelettel és elfogadással, az állatokkal való együttérzés csak ezután következik.
Izraelben ma egyre nagyobb népszerűségnek örvend a vegetariánusnál is szigorúbb vegán életmód, mely minden állati eredetű élelmiszert (így a tejtermékeket, tojást és mézet is) elutasít. Egy kutatás szerint a lakosság 8%-a vegetariánus és majdnem 5%-a vegán. Számtalan étterem várja hús-, tej és tojásmentes étlappal a látogatóit és már a hadseregben is lehet vegán ellátást igényelni.
Egy könnyen és gyorsan összeállítható, vegán vacsorát mutatunk most be, melynek egymáshoz jól illeszkedő alkotóelemeiből a család minden tagja kedvére válogathat.
- Párolt lilakáposzta
A káposzta külső leveleit lefejtjük. Miután megbizonyosodtunk arról, hogy a külső levelek épek, nincs rajtuk semmilyen kártevő és szorosan tapadnak az alattuk levő levelekre, kis kockákra vágjuk a káposztát. Egy nagy fej hagymát felkockázunk, és a káposztával, két kanál cukorral, 4 evőkanál olajjal és sóval, borssal lábosba tesszük. Lassú tűzön, fedő alatt pároljuk puhára egy óra alatt, szükség esetén adjunk hozzá vizet, nehogy leégjen.
- Sütőben sült krumpli
A család méretének megfelelő mennyiségű krumplit meghámozunk, a krumplikat félbevágjuk. Egy pohárba olajat (lehet olivaolaj is) töltünk, sót és szárított zöldfűszereket (oregano, kakukkfű, záátár/izsóp), pirospaprikát adunk hozzá hozzá. A krumplikat vékonyan megkenjük olajjal, majd sütőbe tesszük. 180 fokon 30-40 perc alatt puhára és aranybarnára sütjük.
- Párolt hagyma
Néhány fej hagymát vékonyra szeletelünk, mennyiségtől függően 1-2 kanál olajat öntünk alá, serpenyőben, lassú tűzön, minden egyéb hozzávaló nélkül üvegesre pároljuk. A hagyma elveszti csípősségét, kellemes, édes ízt kap, és így a gyerekek is szívesen fogyasztják.
- Zöldborsó pörkölt
Ez a vacsora legegyszerűbb eleme. Egy fej hagymát és két gerezd fokhagymát apróra vágunk, pici olajon megfuttatjuk, és egy zöldborsókonzervet ráöntünk. Borssal, zöldfűszerekkel, őrölt korianderrel fűszerezzük, és felforraljuk.
- Izraeli saláta
Egy nagy uborkát, paprikát és két paradicsomot apró kockákra vágunk. Egy-két evőkanál hidegen sajtolt olivaolajjal és a közkedvelt izraeli fűszerkeverékkel, záátárral ízesítjük. Alaposan összekeverjük, és lehet fogyasztani.
Arról, hogy milyen szabályokat kell betartani ahhoz, hogy az étel kóser legyen itt lehet olvasni.