A kóser bor szigorú szabályokhoz kötött, ráadásul könnyedén el is lehet tréflizni, viszont egy „trükkel” kiküszöbölhető a hiba.

A kóser bor a zsidó hagyományban nem szimplán egy ital. A zsidó vallás, ünnepek és mindennapi áldások nélkülözhetetlen része. Ugyanakkor a borhoz kapcsolódó előírások a közösség identitását is védik, megakadályozva, hogy a zsidó nép vallási és társadalmi határai elmosódjanak. Ebben a rendszerben különleges helyet foglal el a mevusál – főzött – bor, amely nagyban megkönnyíti a vallásos zsidó hétköznapokat – emeli ki Levi Yitzchak Raskin rabbi.

A bor és a titok – miért különleges a szőlő nedűje?

A bor nem csupán örömöt ad, hanem felszabadítja azokat az érzéseket, amelyek józanul rejtve maradnának.

A zsidó hagyományban a bor (jájin) és a titok (szod) szoros kapcsolatban áll, ugyanis a héber szavak számértéke egyaránt 70, jelezve, hogy „amikor bor kerül az emberbe, titkok törnek felszínre”. Ezért lett a bor számos szertartás, mint a kidus, a hávdálá vagy éppen az esküvő elengedhetetlen kelléke.

Miért tilos a nem-zsidó által érintett bor?

A Tóra megtiltja a nem-zsidók által készített vagy kezelt bor fogyasztását, hogy megőrizze a közösség vallási és kulturális különállását, és hogy kizárja a bálványimádással való kapcsolat lehetőségét. A Szentélyben bemutatott áldozatokhoz vitt bor áldozati célokra szolgált, ezért különösen fontos volt, hogy azt ne érintse idegen kéz.

Miért más a mevusál bor?

A mevusál, vagyis főzött bor kivételt képez. Mivel a főzött bort nem lehetett áldozathoz használni a Szentélyben, a Bölcsek úgy ítélték meg, hogy bálványimádásra sem használnák. Ezért ha egy ilyen bort nem-zsidó nyit fel, érint meg, az továbbra is kóser marad.

Hétköznapi helyzetek, melyekre fokozottan figyelni kell

Hogy a kóser bor kérdése mennyire nem csupán elméleti, azt az alábbi szituációk is mutatják:

  • Gyerekek szőlőpréselése az iskolában. A frissen kifacsart szőlőlé háláchikusan már „bornak” számít, így ha nem-zsidó érintené, problémát jelentene. Ezért az ilyen foglalkozásoknál óvatosság szükséges!

  • A szombatot nyíltan megszegő zsidók. Bizonyos vélemények szerint a szombat-szegő zsidó borhoz való érintése is tilalmat okozhat. Ezért esküvőkön, vagy más nagyobb rendezvényeken, ahol a nagy sürgés-forgásban ez felmerülhet, gyakran mevusál bort használnak a hüpe alatt.

  • Éttermekben és társasági életben. Például egy Párizsban élő rabbi magas minőségű kóser, azonban nem mevusál borral kínálja a vallástól távol élő zsidókat, hogy megmutassa nekik, hogy a kóserság nem zárja ki a magas minőségű kulináris élvezeteket. Jóllehet célja nemes, viszont figyelmesen ügyelnie kell arra, hogy a palackokat csak ő nyissa ki, ráadásul még a koccintásnál is felmerülhetnek problémák… 

  • Konyhai balesetek és háztartási helyzetek. Mi történik, ha egy nem-zsidó szakács főzés közben bort önt az ételbe, vagy ha a háztartási segítő egyedül marad a nyitott borosüvegekkel? Ilyenkor a rabbinikus döntések mérlegelik a helyzetet, a szándékokat és a veszteséget is.

A mevusál segít a kóser bor céljának megtartásában

A mevusál bor nem csupán technikai megoldás a fentebb felvetett kérdésre, hanem szimbolizálja azt a törekvést, hogy a zsidó közösség megőrizze szentségét, miközben mégis kapcsolatot tarthat másokkal. A bor így egyszerre a közösség belső erejének, titkainak és az Istennel való kapcsolatának kifejezője.

A borítókép illusztráció. Forrás: MARIJAN MURAT / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.