Az elmúlt esztendők szép hagyománya, hogy az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség a haszidizmus jeles évfordulóin fárbrengeneket (örömteli összejöveteleket) tart, amelyekre gyakorta hívják el a Chábád Lubavics világméretű mozgalmának kiemelkedő képviselőit.
Az azonban most először fordult elő, ami a kaliforniai David Eliezrie rabbinak – a 2015-ben megjelent „A Chabad titka” (The Secret of Chabad) könyv neves szerzőjének -, ami az erről tartott előadása során megtörtént, hogy azt a hallgatóság ütemes tapsokkal szakította meg.
A Zsilip közönségének tetszésnyilvánítása annak szólt, hogy David Eliezrie rabbi, páratlan egyértelműséggel a 21. századi zsidó gondolkodás és filozófia érvrendszerében helyezte el a modern judaizmus egyik legbefolyásosabb és legsikeresebb mozgalmát a Chábád Lubavicsot. S tette ezt
Elul hónap 18. napján (szeptember 14-én), amelyet a haszidizmus születésnapjának tekintenek, ugyanis 1648-ban ezen a napon született Israel Báál Sém Tov rabbi, a mozgalom megalapítója, akárcsak az ő „lelki unokája”, csaknem száz esztendő múlva, 1745-ben a Chabad-mozgalom megalapítója Schneur Zalman liadi rabbi, az Alter rebbe is.
(Másnap, Elul 19-én tartottuk a haszidizmus újévét.) Köves Slomótól, az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbijától megtudtuk, hogy ezen a jeles napon azért David Eliezre rabbira esett a választás, hogy előadást tartson Budapesten, mert az általa írt 430 oldalas „Chabad titka” alapmű, amelynek fő mondanivalója, hogy testünket és lelkünket egyesítenünk kell annak a küldetésnek a beteljesítéséhez, amiért itt vagyunk e földön: hogy tartalmas, alkotó s erényes életet éljünk azáltal, hogy ezt a kézzelfogható világot a lelkiség s az istenesség otthonává tegyük. E küldetését ki-ki a saját képességei s tehetsége szerint tölti be, mindenkinek keresnie kell annak a módját, hogy küldetésünket tudatosítsuk magunkban, s hogy mindig az Örökkévaló törvényeinek megfelelően éljünk.
Ennek a tanításnak áldozta és áldozza életét David Eliezre rabbi, aki Menachem Mendel Schneerson rabbi utmutatásait követve zsidó egyetemi hallgatókat maga köré gyűjtve 1969-ben a Los Angeles-i Egyetemen létrehozta az első Chabad-házat, majd egy hasonlót 1973-ban a Miami Egyetemen is. Eliezre rabbi utalt arra, hogy hasonló eredményes munkát végzett a Rebbe küldöttjeként Magyarországon Báruch Oberlander rabbi, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője is, amit mi sem bizonyit jobban, mint hogy régi és vadonatúj zsinagógák sorában folyik ma már a zsidóság élete, amelyhez hozzájárult Köves Slomó vezető rabbi hatalmas szervezőmunkája.
Az öt „titok” közül az első, amely a Tóra lényege: a „Szeresd felebarátodat mint önmagadat”, amely tanítás Izrael minden lelke számára szól, ugyanis minden zsidó embert testvérünknek kell tekintenünk, mivel csak testükben különülnek el egymástól. Azok, akik a testüket becsülik többre, és a lelküket másodlagos fontosságúnak tartják ez nem lehetséges, mert ők a szeretetüket bizonyos feltételekhez kötik.
Vagyis a Tóra szeretete nem kevés felelősséggel is jár. S ez a második „titok.” A Tóra szeretete nem más, ami nem más, mint az Örökkévaló szeretete. Nem elég mormolni a Tóra szavait, bölcsességét az emberi elmével fel kell dolgozni. Annak fontosságát, hogy amit az ember tanulmányoz a Tórában, azt megfelelőképpen meg is értse, nem elegendő csak mormolni a szavakat, a Tóra bölcsességét az emberi elmével fel kell dolgozni – a Rebbe ennek a fontosságát mindig hangsúlyozta – emlékeztetett előadásában Eliezrie rabbi.
Elengedhetetlen a mindezt támogató intézményrendszer, ami a harmadik „titkot” képezi. Ezt szolgálják a Chábád-központok világszerte, s az iskolák, s azok, akik a zsidókat mintegy elhívják ezekbe, azért, hogy barátaik, ismerőseik lássák: miképpen terebélyesedik a zsidó élet, s Eliezrie rabbi ismét utalt személyes benyomásaira: a magyar zsidóság egyre jobban megtalálja a saját szerepét. Kifejezésével élve ez a „visszatekert asszimiláció”.
Éppen ezért, a negyedik „titok” abban mérhető fel, hogy mennyire képesek az emberek a saját zsidóságukat felvállalni. Erre büszkének kell lenni, s nem rejtőzködni.
S az ötödik „titok” is ebben rejlik, a zsidóságnak nem szabad félni amikor saját múltját kívánja továbbvinni a jövőbe – fejezte be a „könyvismertetést” a rabbi.
A fárbrengen hangulatát színesítette Lévi Greenberg rabbinak, az Alef Kids vezetőjének hangulatos gitárjátéka a haszidizmus jegyében.
