Mi történt az elmúlt héten Izraelben?

Benjámin Netánjáhu a koalíciós partnerek jóindulatát kérte, hogy megelőzhető legyen egy sok milliárd sékelbe kerülő előrehozott választás. Bár Izraelben ritka, hogy egy kormány a teljes, négyéves mandátumát kitöltse, a jelenlegi koalíció már három éve szilárdan működik és eddig úgy tűnt, hogy csak 2019 elején kell ismét az urnákhoz járulni.

Az utóbbi időben azonban több koalíciós partner is jelezte a Likud felé, hogy csak követeléseik teljesítése esetén tartanak ki a kormány mellett. Először a védelmi miniszter, a jobboldali-szekuláris Jiszráel Béjténu (Izrael az otthonunk) párt vezetője, Ávigdor Liberman jelentette ki, hogy amennyiben nem változtatnak a haredi férfiak katonai szolgálat alóli mentességén, borul a koalíció. Erre válaszként a haredi pártok jelezték, hogy ha szigorítják a felmentéshez szükséges feltételeket, úgy ők távoznak. Később bejelentkezett Eli Kohén gazdasági miniszter is, aki a 2019-es költségvetés elfogadásához kötötte pártja, az elsősorban a megélhetési költségek és a lakásárak lefaragására alakult Kulánu párt kormányon maradását. Mindezek tetejében tovább folynak a Netánjáhu-házaspár elleni rendőrségi vizsgálatok, mivel a hatóságok korrupcióval és hivatali visszaéléssel gyanúsítják a miniszterelnököt és nejét.

Netánjáhu ugyanakkor azt is jelezte, hogy nem fél a megmérettetéstől. A legújabb közvélemény-kutatási adatok alátámasztják a miniszterelnök optimizmusát, mert pártja, a Likud rég nem látott népszerűségnek örvend és az elemzések szerint ismét jobboldali kormány alakulna. Ha most lennének a választások, a Likud 36 helyet szerezne. Legnagyobb riválisa, a Jáir Lápid vezette középutas-szekuláris Jes Átid párt 23-at, a jobboldali-vallásos Bájit Hájehudi tizenegy mandátumot kapna. A nagy vesztes a baloldali Munkapárt lenne, mindössze tíz hellyel. Ugyanennyit érne el az arab frakciókat és a kommunistákat tömörítő Egyesült Lista és az askenázi-harediek pártja is. A szélsőbaloldali Merec hat helyre, a védelmi miniszter és a gazdasági miniszter pártjai 5-5 helyre számíthatnának. A keleti haredi zsidókat képviselő Sász párt mindössze négy helyhez jutna. Ha nem sikerül a kormányzó pártoknak egyezségre jutniuk, feltehetően már a nyár elején választásokat tarthatnak Izraelben.

A jelenlegi izraeli kormány

Éhségsztrájkba kezdtek az etiópiai zsidók

Kétségbeesett elhatározást hoztak a még mindig Etiópiában veszteglő zsidók: éhségsztrájkba kezdtek, mert Izrael megnyirbálta a közösség tagjainak befogadására szánt költségvetési keretet. Az etióp zsidó közösség szinte teljes egésze Izraelben él már, de 8 ezer ember még mindig a bevándorlási engedélyre vár. Az első mentőakció során 14 500 zsidót hoztak légi úton Izraelbe 1991-ben, a Salamon-akció keretében, amit több bevándorlási hullám követett.  Az izraeli kormány 2015-ben tett ígéretet arra, hogy a közösség hátramaradt tagjait is mind Izraelbe szállítja. A várakozók családtagjai már a zsidó államban élnek, s vannak, akik évtizedek óta nem találkoztak rokonaikkal. “Mindannyian szenvedünk a szegénységtől és

az éhségtől, és idegeneknek érezzük magunkat Etiópiában. A családtagjaink részben már Izraelben élnek. Voltak közöttünk olyanok, akik egyedül vágtak neki a veszélyes útnak, és közülük többen odavesztek. Mit tettünk, hogy még mindig itt kell szenvednünk?” – mondta Meles Sidisto, az addis-abebai hitközség vezetője a városi zsinagógában megjelent több száz tiltakozó előtt.

Családegyesítést követelő etióp zsidók

 

Sikeres terrorelhárító akció

Újabb, az Iszlám Államnak dolgozó terroristasejtet számoltak fel az észak-izraeli Um-el Fáhemben. Az izraeli állampolgárságú arabok több merényletet terveztek, köztük egy fegyveres támadást a Templom-hegyen. Idén júliusban szintén erről a településről érkező merénylők lőttek agyon két izraeli rendőrt a Templom-hegyen.

A három fiatalt terrorcselekmény előkészítésével, gyilkosság tervezésével, illegális szervezethez való csatlakozással és ellenséges ügynökökkel való kapcsolattartással vádolják. A titkosszolgálat közlése szerint a Templom-hegyre tervezett merényletet előkészítése már a vége felé járt. A leendő tettesek ezenkívül zsinagógákat, templomokat és közösségi intézményeket is megtámadtak volna, továbbá gázolásos merényletet is terveztek. A támadásokhoz szükséges fegyvereket és a gépkocsit már be is szerezték.

Um-el Fáhem az izraeli arab radikálisok fellegvára, sok terroristát tartóztattak már le a településen az elmúlt évtizedekben és rendszeresek a terrorizmust támogató megmozdulások.

A terrorközpont, Um-el-Fáhem

 

Megbüntették tilosban parkolásért, dühében elütött három embert

Vasárnap délelőtt az észak-izraeli zsidó-arab lakosságú városban, Akkóban történt gázolásos merénylet. Egy gyorsan haladó gépkocsi először a piac közelében ütött el egy rendőrt, majd két katonát a vasútállomásnál. Az áldozatok könnyebb sérüléseket szenvedtek. A biztonsági erők meglőtték a támadót, akit kritikus állapotban szállítottak kórházba. A nyomozás megállapította, hogy a tettes egy 51 éves, izraeli arab férfi volt. Szemtanúk beszámolója szerint a férfi egy mozgáskorlátozottaknak fenntartott parkolóhelyen hagyta az autóját, amiért 1000 sékeles büntetőcédulát kapott. Visszatértekor feldühítette a büntetés, ezért felhajtott a járdára, kidöntött néhány útjelző táblát, majd egy park gyepére hajtva folytatta a rombolást. Ezt követően hajtott vissza az úttestre és ütötte el a rendőrt, majd később a katonákat.

A megállított gázoló autó

zsido.com