Jeruzsálem napja – jom Jerusálájim – egy fiatal ünnep az örök főváros tiszteletére. A zsidó naptár legújabb ünnepe, amely a város 1967-es újraegyesítésére emlékeztet, amely történelmi és spirituális fordulópontot jelentett az izraeli zsidóság számára.
A zsidó naptár elsősorban a Tórában meghatározott ünnepek köré épül, de akadnak olyan napok is, amelyek a modern történelemhez kapcsolódnak. Ilyen jom Jerusálájim, vagyis Jeruzsálem-napja, amelyet az ijár hónap 28. napján ünnepelnek Izraelben, egy héttel sávuot előtt.
Jeruzsálem mindig a zsidó szív központjában
Jeruzsálem már több mint háromezer éve a zsidó nép fővárosa. Dávid király tette meg uralma székhelyévé időszámításunk előtt kb. 1000-ben, és azóta a város neve és szellemisége mélyen beépült a zsidó vallásba, kultúrába és identitásba. Bár a rómaiak i. sz. 70-ben lerombolták a Templomot és száműzték a zsidókat, Jeruzsálem iránti vágyakozás sosem csökkent.
Imáink Jeruzsálem felé irányulnak, és liturgiánk számos helyen említi a várost, mint a megváltás jelképét.
Az 1948-as függetlenségi háború után Jeruzsálem megosztottá vált: a nyugati rész izraeli kézben maradt, míg a város ősi, keleti része Jordánia fennhatósága alá került. Az ott található Siratófal, az egykori Szentély megmaradt fala, valamint az Óváros többi szent helye mintegy két évtizeden át elérhetetlen volt a zsidók számára.
Ez a helyzet változott meg 1967 júniusában, amikor az izraeli hadsereg – sokak szerint csodával határos gyorsasággal – visszafoglalta Kelet-Jeruzsálemet, lehetővé téve, hogy zsidók újra szabadon látogathassák legszentebb helyeiket.
Egy fiatal ünnep formálódó hagyományokkal
Mivel jom Jerusálájim viszonylag új keletű, nincsenek hozzá tartozó ősi hagyományok vagy szigorú vallási előírások. Mégis, évről évre egyre több izraeli tekinti fontos napnak. Zarándoklatokká vált kirándulások során sokan gyalogosan mennek a szent városba, ezzel kifejezve az iránta való szeretetüket és elköteleződésüket.
Az izraeli iskolákban ezen a héten külön figyelmet fordítanak Jeruzsálem történelmének és földrajzának bemutatására, kiemelve a város jelentőségét a zsidó vallásos gondolkodásban, különösen a messiási várakozások fényében.
Izrael fővárosa a zsidó nép számára mindig is több volt egy földrajzi helyszínnél vagy címnél. Jeruzsálem az örök otthon, az imádság és a remény városa.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.