Az izraeli-iráni háború árnyékában, szirénák és óvóhelyek között is újra és újra megmutatkozik az emberség, a zsidó összetartozás és a remény ereje.
Miközben a világ zsidó családjai a szabadság ünnepére készültek, Izraelben idén a bizonytalanság és a készenlét határozta meg a mindennapokat. A félelem és a veszteségek közepette azonban különös erővel törnek felszínre azok a történetek, amelyek az emberi jóságról, összetartásról és reményről szólnak, legyen szó óvóhelyen születő örömről vagy váratlan, szívmelengető találkozásokról akár Budapesten is.
A legnagyobb veszélyben mutatkozik meg a zsidó nép egymás iránti szeretete
Míg a világon mindenhol peszáchra készültek a zsidó családokban, Izraelben idén (nem először, de reméljük, utoljára) az emberek éjjel-nappal ugrásra készen álltak, hogy amikor megszólalnak a szirénák, mindent félbehagyva rohanjanak az óvóhelyekre.
Ahogy az már lenni szokott, a legnagyobb veszélyben mutatkozik meg a zsidó nép egymás iránti szeretete és ereje. Megannyi mosolyra késztető, szívmelengető történetet hallani és olvasni arról, hogyan segítik egymást az emberek ebben az újabb embert próbáló helyzetben. Szomszédokról, akik gondoskodnak róla, hogy az idős lakók is elérjék a biztonságot sziréna idején. Óvóhelyen tartott esküvők, amelyeken mindenki megörvendezteti a vőlegényt és a menyasszonyt, akit nem is ismernek.
Elterelni a gyerekek figyelmét Izrael ijesztő valóságáról
Az egyik történet, bár elég mindennapinak tűnik, mégis kiemelkedik a többi közül. Ennek a főszereplője ugyanis a 88 esztendős Noga, aki a Függetlenségi háború idején tízéves kislány volt. Még nem voltak óvóhelyek, ezért ő és a testvérei lábosokat tartottak a fejük fölé csekélyke védelemként, amikor bombák hullottak az égből. Ma azonban csak lifttel lemegy a háza földszintjére, ahonnan egy rövid lépcső vezet az óvóhelyre. Noga tudja, milyen egy háborúban gyereknek lenni, így óriási színezőket és színes ceruzákat visz magával az óvóhelyre, hogy a házban lakó gyerekek figyelmét elterelje kicsit az ijesztő valóságról.
Három iráni és egy rebecen
Azonban szívmelengető történetek nem csak Izraelben esnek meg.
A háború első estéjén különös találkozás történt Budapesten. Aznap este Oberlander Báruch rabbi lánya, Feldman Mussie a férjével és gyermekeivel tartott hazafelé az utcán.
Útközben irániak szólították meg őket, hogy megköszönjék a zsidóknak a népük iránt tanúsított támogatást. A rövid beszélgetés során külön köszönetet mondtak „Bibi”-nek is, végül pedig hálájuk jeléül virágot adtak a rebecennek. A találkozás egyszerre volt megható és meglepő – mondta Mussie.
A pusztítás és a tragikus veszteségek közepette megannyi csodát és csodás kedvességet láthatunk. Kisebbeket és nagyobbakat egyaránt. Peszách, a szabadság ünnepe, hozza el mindannyiunknak a teljes megváltást!
A borítókép illusztráció. Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.