Ha Isten valóban szeretné, hogy kapcsolatban legyünk vele, akkor miért olyan sokak számára magától értetődő, hogy nem hisznek benne? Egy kortárs filozófiai dilemma és a zsidó gondolkodás válasza.
A hit és a kétely örök kérdései újra és újra felbukkannak, időnként egészen új köntösben. Az elmúlt évtizedek egyik legtöbbet vitatott vallásfilozófiai érve éppen arra épül, hogy a modern, szekularizált világban emberek milliói nőnek fel úgy, hogy Isten létezése számukra szinte fel sem merül. Vajon ez önmagában cáfolja Isten létét? Egy olvasói kérdés nyomán Köves Slomó rabbi fogalmazza meg a zsidó hagyomány válaszát.
A modern ateizmus egyik „legerősebb” érve
A kérdés felvetője arra emlékeztet, hogy a kanadai ateista vallásfilozófus, J. L. Schellenberg 1996-ban megfogalmazott érve szerint, ha Isten valóban létezik, akkor minden emberrel személyes szeretetkapcsolatra törekszik. Egy ilyen kapcsolatnak azonban alapfeltétele, hogy az ember tudjon Isten létezéséről.
Mivel sokan nem saját hibájukból, hanem környezetük vagy neveltetésük miatt nem jutnak hitre – ezt nevezi a filozófia „vétlen hitetlenségnek” (non-culpable unbelief) –, Schellenberg szerint ez éppen Isten létezése ellen szól. Ha Isten valóban mindenkit meg akarna szólítani, akkor nem létezhetne olyan ember, aki önhibáján kívül nem képes hinni benne.
Másként tekint erre a zsidó hagyomány
Az olvasó ugyanakkor arra is rámutat: a zsidó vallás talán másként közelíti meg ezt a kérdést, mint a kereszténység. Míg a keresztény gondolkodásban hangsúlyos cél az Istennel való szeretetkapcsolat beteljesedése, addig a zsidóság inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy az ember ezen a világon éljen a Tóra törvényei szerint.
Ráadásul a zsidó hagyomány jól ismeri Isten „elrejtőzésének” korszakait. A Biblia számos helyen utal arra, hogy Isten nem mindig nyilvánvaló módon van jelen az ember életében. Mózes is csupán Isten „hátát” láthatta, amikor a Szináj-hegyen találkozott vele.
„Te vagy a rejtőzködő Isten”
Köves Slomó szerint a felvetés olyan mély filozófiai kérdéseket érint, amelyek egy rövid levél kereteit meghaladják. A zsidó vallásfilozófia ugyanakkor világos választ ad a dilemmára.
„A zsidó vallásfilozófia tanítása szerint az, hogy létezik hitetlenség a földön, abból fakad, hogy Isten tudatosan rejtőzködik előlünk” – fogalmaz a rabbi. A gondolat nem új: Ézsaiás próféta már közel háromezer évvel ezelőtt így írta le Istent: „Bizony, te rejtőzködő Isten vagy…” (Jesájá 45:15.).
Köves Slomó rabbi szerint ez a szabad akarat ára
A rabbi magyarázata szerint ennek mély oka van. Ha Isten létezése mindenki számára megkérdőjelezhetetlenül nyilvánvaló volna, az ember nem valódi szabadságában döntene mellette. A hit nem választás, hanem kényszer lenne.
Éppen ezért a zsidó gondolkodás szerint Isten rejtőzködése nem a távollétének bizonyítéka, hanem a szabad akarat feltétele. Az emberi élet egyik legfontosabb feladata ugyanis éppen az, hogy a bizonytalanság közepette, saját döntéséből találjon rá az isteni útra.
Az eredeti levél és válasz ide kattintva olvasható.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.