A vallási közösségekből való kizárás, kiközösítés vagyis az exkommunikáció, nemcsak a kereszténységben létezik, hanem a zsidó hagyományban is előfordul. A zsidó jogban ennek egyik legismertebb formája a chérem, amely évszázadokon át szolgált a közösség egységének, értékrendjének és erkölcsi iránytűjének fenntartására.
Mi is pontosan a chérem? Hogyan és miért alkalmazták kiközösítés intézményét a zsidó vallási bíróságok? Mikor számított valaki olyannyira veszélyesnek a közösségre nézve, hogy ki kellett zárni onnan? A chérem évszázadokon átívelő története meglepően sokrétű, és nemcsak büntetésről, hanem végső soron irgalomról is szól – foglalja össze Yehuda Shurpin rabbi a Chabad.org oldalán.
A zsidó kiközösítés a chérem?
A héber chérem (חרם) szó többféle, egymásnak ellentmondó jelentéssel bír: jelentheti azt, hogy „kizárni”, „eltiltani”, „szentnek nyilvánítani”, „elpusztítani” vagy éppen „átkozottá tenni”. A köznyelvben azonban elsősorban vallási értelemben vett kiközösítést, exkommunikációt értünk alatta.
A chérem alkalmazható egy konkrét személyre, aki súlyos vétséget követett el, de megelőző jelleggel is kinyilvánítható: például amikor egy közösség előre figyelmeztet, hogy aki bizonyos bűnt elkövet, automatikusan chérem alá kerül. Ez az ún. „nyilvános chérem”.
Történelmi példák: Ezra fellépése
Az egyik legkorábbi dokumentált chérem Ezra próféta nevéhez fűződik. Amikor a babiloni fogságból visszatérve újjáépítette a Szentélyt, azt tapasztalta, hogy sokan – köztük papok és leviták – idegen, bálványimádó nőkkel kötöttek házasságot. Ezra böjtölt, imádkozott, majd összegyűjtötte a népet, hogy nyilvánosan ismerjék el bűneiket. Azokat, akik nem jelentek meg három napon belül, chérem alá helyezték: vagyonukat elkobozták, őket pedig száműzöttként kezelték.
A chérem formájának alakulása
A zsidó kiközösítés formája az évszázadok során változott. Míg kezdetben vagyonelkobzással is járt, később, különösen a talmudi időktől kezdve, már inkább erkölcsi- és közösségbeli kizárásként működött. Ahogy a zsidó nép elveszítette politikai szuverenitását, a vallási bíróságok hatásköre is beszűkült, így a chérem lett az egyik utolsó eszköz a fegyelmezésre.
Maimonidész 24 okot sorol fel, amelyek chéremet vonhatnak maguk után – ezek többsége a bíróság tekintélyének megsértéséhez vagy a közösségi normák súlyos áthágásához kapcsolódik.
A zsidó kiközösítés három fokozata
A zsidó jog három szintet különböztet meg az ostrakizálásban:
- Nezifá (dorgálás): A legenyhébb forma, amely során az illetőt megszégyenítik és egy hétre visszavonul a közösségi életből.
- Niduj (átok, elszigetelés): 30 napig tartó kizárás, amely során az illető nem vehet részt közösségi eseményeken, nem ülhet mások közelébe, de megfelelő távolságtartással tanulhat és dolgozhat.
- Chérem: A legsúlyosabb forma, teljes közösségi kizárással jár. Az illető nem tanulhat, nem dolgozhat együtt másokkal, halála után pedig nem gyászolják meg. A szertartásos kihirdetése gyertyafénynél, sófár-fúvással és átokmondással történik.
Rábénu Gersom tilalmai
Mint említettük, nem csak utólagosan kerülhet valaki chérem alá, hanem automatikusan kiközösítették, ha megszegett bizonyos szabályokat. A leghíresebb ilyen szabályok Rábénu Gersom tilalmai:
- a többnejűség betiltása,
- a váláshoz mindkét fél beleegyezése szükséges (ez hatalmas előrelépés volt a nők jogainak védelmében)
- és mások magánleveleinek felbontásának tilalma.
Ezek a rendelkezések évszázadokkal megelőzték a koruk társadalmi szemléletváltásait.
A chérem mögötti gondolat: ítélet és irgalom
A chérem szó héber betűinek számmisztikai értéke 248 – ez megfelel az emberi test „minden testrészének”, utalva arra, hogy az exkommunikáció az egész személyiségre kihat. A Talmud szerint az, akit a földi bíróság kiközösít, a Mennyei bíróságtól is elutasítást szenved.
Ugyanakkor a chérem szónak másik értelmezése is létezik: betűi megegyeznek a „ráchám” (רחם), vagyis „irgalom” szó betűivel. Ez emlékeztet arra, hogy még a legsúlyosabb ítélet mögött is ott lehet az Isten-i könyörület.
A borítókép Yitzchok Schmukler rajza a Chabad.org oldalról.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.