Magyarországon kevésbé foglalkoztak ezzel, viszont a 2010-es évek végén az amerikai portálok egyik megosztó kérdése, amely viták ezreit gerjesztette közösségi oldalakon úgy hangzott: „a hot dog szendvics”? Ennek eldöntése máig nem egyértelmű, viszont a zsidó vallásjog, vagyis a háláchá szempontjából tényleg nem mindegy.
A kérdés talán ostobaságnak tűnik, de mély zsidó vallási jelentőséggel bír, ha az étkezési áldásokról van szó. Mert amikor egy hot dog kerül a tányérunkra, nem csak a ketchup és a mustár a tét – hanem az is, hogy melyik áldást mondjuk el fogyasztása előtt: a mezonotot vagy a hámócit? Ennek eldöntésére Yehuda Shurpin rabbi, a Chabad.org népszerű szerzője lesz segítségünkre.
A vita rövid áttekintése: szendvics vagy nem?
A szendvics-pártiak szerint a hot dog minden ismérvnek megfelel: hús kerül két kenyérfél közé, azaz megfelel a klasszikus szendvics definíciónak. Az egyes élelmiszer-besorolások is ezt az álláspontot támasztják alá.
A másik oldal azonban azt állítja, hogy a hot dog valami egészen más. A kifli gyakran nincs teljesen kettévágva, és kulturálisan is külön kategóriát képvisel. Saját névvel bír, saját fogyasztási móddal (függőlegesen tartva, felfelé nyíló kiflivel).
Miért releváns ez zsidó szempontból?
Bár elsőre furcsának tűnhet, a kérdés teljesen releváns vallásjogi szempontból. A háláchá különbséget tesz különféle ételek között és ezáltal más és más áldást kell mondani előttük.
Az étkezési áldások közül a mezonotot mondjuk a gabonafélékből készült, de nem kenyérként funkcionáló ételekre (például süteményekre vagy kekszekre), míg a hámoci áldás kizárólag kenyérre vonatkozik, amit főétkezés részeként fogyasztanak.
Mi számít kenyérnek?
Itt jön a képbe a pát hábá bekisznin zsidó jogi kategória, melybe olyan sült tészták tartoznak, amelyek hasonlítanak a kenyérre, de mégsem tekinthetők annak. Három fő típusát különbözteti meg a Sulchán Áruch:
- Édes tészta: cukorral, olajjal, gyümölcslével stb. gazdagított tészták, amelyek ízük és textúrájuk miatt nem tekinthetők kenyérnek.
- Töltött tészta: olyan tészták, amelyeket édességekkel (csokoládé, lekvár stb.) töltenek meg, és inkább élvezetből, sem mint fő táplálékforrásként fogyasztanak.
- Száraz/kemény tészta: például a kekszek, ropogtatnivalók, amelyeket ritkán esznek a főétkezés részeként.
És akkor a zsidó jog minek tartja a hot dogot?
A kérdés lényegéhez érkezve: bár a hot dog „szendvics-jellege” kulturálisan vitatott, háláchikusan egyértelműen kenyérként kezelendő, hiszen egy hagyományos (édesítetlen) kiflibe helyezik a virslit, és rendszerint főételként fogyasztják. Ezért az elfogyasztása előtt a hámoci áldás mondandó, vagyis a kezeket is le kell önteni előtte.
Más a helyzet viszont a „mini hot dog”-okkal, amelyeket vékony rétestésztába vagy leveles tésztába tekernek. Ezek inkább sós sütemények, snackek és nem is főétkezések során eszik. Vagyis az ilyen esetekben a helyes áldás a mezonot – de ekkor is van kivétel: ha olyan mennyiséget fogyasztanak ebből, amely már étkezésnek számít. Ebben az esetben visszatér a hámoci áldás.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.