Egy magyarországi holokauszttúlélő, aki a világ minden táján rászorulóknak segített, miközben szinte senki nem ismerte a nevét.
2018 decemberében, 92 éves korában hunyt el Jehosua Cvi Hershkowitz, egy magyarországi származású holokauszttúlélő. Nevét kevesen ismerték, és ő pontosan ezt is akarta. Élete csendes szolgálatban telt, ezrek számára jelentett segítséget.

A dachaui táborba deportálták
1925-ben született, és 1944-ben, a német megszállás után a dachaui koncentrációs táborba deportálták. Egy évig élt ott, napról napra túlélve a borzalmakat. A felszabadulás után az Egyesült Államokba emigrált, Brooklyn Borough Park negyedébe költözött, és családot alapított.
1975-ben egy szomszédja nélkülözését látva megértette, hogy sokan élnek olyan helyzetben, akik szégyellnek segítséget kérni. Ekkor indította el saját konyhájából a Tomchei Shabbos nevű kezdeményezést, amely szombati élelmiszercsomagokat juttatott el rászorulókhoz. Eleinte barátai segítségével, személyautóval hordta ki a csomagokat. Rövid idő alatt egy olyan szervezetet épített fel, amely heti 600 családnak biztosított ételt. És ez csak a kezdet volt.
A Tomchei Shabbos világszerte mintaként szolgált. Hasonló nevű szervezetek alakultak New York több városrészében, Los Angelesben, Torontóban, Londonban, sőt Izrael számos városában is. Az, amit egy névtelenségben maradt ember elindított, mára ezrek életében jelent valódi változást.
|
|
Hershkowitz soha nem fogadott el fizetést, és elutasított minden nyilvános elismerést. Amikor a zsinagógában a hatodik tórafelolvasásra hívták, csak ennyit mondott:
„Sajnálom, én egyszerű zsidó vagyok.”
Ez az egyszerűség azonban nem jelentett passzivitást. Milliókat gyűjtött adományként, miközben mindig háttérben maradt.
A hírnév egyenlő lenne az értékekkel?
Korunk társadalma gyakran azt hirdeti, hogy a hírnév egyenlő az értékkel. Minél ismertebb valaki, annál nagyobbnak tűnik a hozzájárulása. Legalábbis ezt sugallja a közösségi média és a tömegkommunikáció. Jehosua Cvi Hershkowitz élete ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Az igazi érték nem a név ismertségében rejlik, hanem abban, hogy valaki mit tesz, mikor és miért.
Az ember nem a neve által válik fontossá, hanem a lelkének küldetése által. A név egy címke, amit mások adnak. A lélek azonban külső elismerés nélkül is betöltheti küldetését, ha felismeri saját feladatát a világban. Az igazi nagyság sokszor csendes, mégis időtálló.
A magyar holokauszttúlélő küldetése
Mark Twain szavaival: „Az élet két legfontosabb napja: amikor megszületünk, és amikor rájövünk, miért.” Hershkowitz felismerte ezt a „miértet”, és élete minden napját annak szentelte. Nem a dicsőségért, hanem azért, mert tudta, felelőssége van. Az emberség nem az ismertségen múlik, hanem azon, hogy van-e kinek adni és, hogy hajlandó-e adni, amikor senki sem nézi.
Forrás: aish
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.