Készítsenek nekem Szentélyt, hogy közöttük lakozzam.(2Mózes 25:8)
A Szináj-hegyi tóraadás után az Örökkévaló arra kérte Mózest, hogy gyűjtsön össze adományokat, és építsék fel belőle a pusztai Szentélyt, héberül Miskánt. A Miskán hordozható Szentély volt, spirituális központ a sivatag közepén, ahol a zsidók áldozatokat mutathattak be, és innen, a Frigyláda kerubjai közül beszélt az Örökkévaló Mózessel.
A Tóra a Smot könyvének jelentős részét a Miskán részletes leírásának szenteli, pontosan megemlítve és többször felsorolva egyes részeit, azok anyagát, színét, méretét. Hogy mire való volt ez a részletesség, arra később visszatérünk. Ahhoz, hogy ez az építmény létrejöhessen, több száz évre előre kellett gondolkodni. A midrás elmeséli, hogy amikor Jáákov ősapa a családjával együtt lement Egyiptomba, akácfákat ültetett, és utasította fiait, hogy amikor a leszármazottaik elhagyják majd Egyiptomot, vigyék magukkal e növények faanyagát, hogy kéznél legyen a megfelelő alapanyag, amikor a Miskán építésére kerül a sor.
A sátorszentély egy kb. 50×25 méter nagyságú, függönyökkel körülvett udvarban állt. Az udvar középpontjában volt a nagy áldozati oltár, melyhez hosszú rámpa vezetett fel, valamint a rézből készült kéz- és lábmosó edény, a kijor. Maga a szentély 15×5 méter nagyságú volt, 3 falát aranyozott akácgerendák alkották, a negyediket függöny borította. A tetőt piros, kék és lila szőttes és kecskeszőr, valamint pirosra festett bőrök (bárány és táchás – egyszarvú) fedte. Belseje két részre volt osztva, a kodes (szent) nevű előtérben állt az arany menóra, a színkenyér aranyból készült asztala és az arany füstölőoltár. A menóra lángjait naponta gyújtották meg a kohénok, a színkenyér asztalán hetente cserélték a vastag kovásztalan kenyereket, a füstölőoltáron pedig naponta kétszer mutattak be illatáldozatot. A belső rész volt a szentek szentje, a kodes hákodásim, melyben a két, kiterjesztett szárnyú kerubbal díszített Frigyláda állt, benne az egész és az összetört kőtáblák. Ebbe a részbe egyszer egy évben, a jom kipuri szertartás keretében léphetett be a kohén gádol, a főpap.
A Miskánt arra szánták, hogy mozgatható legyen, számos alkotóelemét eleve hordozásra szolgáló rudakkal látták el. A felszereléshez tartozott hat kocsi is, melyek a súlyos gerendákat, függönyöket és egyéb elemeket szállították. A sátorszentély végigkísérte a zsidókat pusztai vándorlásuk során. Az Izrael Földjére való bevonulást követő 14 évben Gilgálban állt, majd Silóban emeltek egy kőből készült építményt, mely köré felhúzták a Miskán függönyeit (Silóról készített kisfilmünket itt láthatják olvasóink). 369 évig állt a Miskán Silóban, innen Novba, majd Givonba költözött egy rövid időre. Amikor Slomó király felépítette az első jeruzsálemi Szentélyt, a pusztai szentély darabjait mélyen alatta őrizték meg. A hagyomány azt mondja, hogy mivel a sátorszentélyt a lehető legtisztább szándékkal építették, darabjai soha nem mentek tönkre, hanem arra vár, hogy Isten újra abban lakozzon.
Hogyan teljesíthető a nyitó idézetben megfogalmazott parancsolat ma, amikor sem a pusztai, sem pedig a kőből épített szentély nem áll? Azt mondja a Rámbám, hogy tevőleges parancsolat Istennek házat építeni, ahol áldozatokat mutatunk be Neki. A Szentély időszakában ez fizikai áldozatokat jelentett az oltáron, ma azonban, amikor nem áll a Szentély, tóratanulással, imával és jócselekedetekkel helyettesíthetjük ezt, és teljesíthetjük általuk az áldozatok bemutatását. Hogyan teljesíthető maga az építés micvája? Sok forrásból tudjuk, hogy zsinagógák, vagy tanházak építése, illetve az arra való adományozás olyan, mintha Szentélyt építenénk. Egy másik lehetőség, hogy az ember a saját otthonában jelöl ki olyan helyeket, melyek kizárólagos célja az istenszolgálat: a Tórát magyarázó könyvek polca, egy asztal a tóratanuláshoz, egy adománypersely, melyek célja a fentebb az áldozatok helyettesítésére ajánlott tóratanulás, imádkozás és adakozás hármas egysége. Ez a hármas jellemezte annak idején a Szentélyt is:
- Tóra: a Szentélyben őrizték a kőtáblákat és egy tóratekercset, emellett ott ülésezett a Szánhedrin, a zsidó legfelsőbb bíróság, melynek tagjai a világ legnagyobb tóratudósai voltak
- Áldozatok: napjaink imái a Szentélyben bemutatott áldozatokat helyettesítik. A hagyomány szerint imáink a mai napig először Jeruzsálembe mennek, és onnan Istenhez.
- Adomány: a Szentélynek volt egy szobája, ahol titokban lehetett cedákát adni, a nélkülözők pedig, szintén diszkréten, bemehettek, és annyit vehettek maguknak az ott levő pénzből, amennyire éppen szükségük volt.
Miért volt tehát annyira fontos, hogy, ahogyan fent említettük, a Tóra igen terjedelmesen, többször ismételve egyes mozzanatokat, ismertesse a sátorszentély építésének minden egyes részletét? Ahogy mondtuk, a Szentély minden későbbi otthon modellje és prototípusa. Ezért ilyen hangsúlyos a készítés fázisa. Ugyanígy van ez a saját életünkben: különleges jelentősége van annak a folyamatnak, ahogyan saját forrásainkat és lehetőségeinket Isten szolgálatába állítjuk. Ez a legfontosabb: egy önmagáért létező dolog átalakítása úgy, hogy saját magán túlnőve Istent szolgálja. Ha Isten csupán kellemes környezetet szeretett volna magának, nem kellett volna vesződnie az anyagi világgal, a spirituális világ éppen megfelelt volna neki. Ő azonban magára az átalakulásra vágyott: az önmagukért való dolgok és a materiális világ felemelésére és transzcendenssé válására, arra, hogy az anyagi dolgokat a szentség szolgálatába állítsuk. Ez az átalakulás és újra meghatározás az első fázisban történik meg, amikor az anyagit az istenszolgálat eszközévé alakítjuk, amikor valami materiális dologból micvák teljesítésére alkalmas eszközt készítünk; a második, a használatba vétel szakasza csupán a már létrehozott lehetőségek aktualizálása, a tárgynak a most már természetessé vált, új funkció szerinti használatba vétele. Ezért fektet akkora hangsúlyt a Tóra a sátorszentély építésének részletezésére, mert az Isten szempontjából a legfontosabb fázis az építés, a munka, az anyagi világ felemelése és megszentelése azáltal, hogy felsőbb célok szolgálatára alkalmassá tesszük annak részeit.
zsido.com