Ma reggelre éri el Izraelt az a jeges széllel és hatalmas csapadékmennyiséggel érkező vihar, mely a Kármel nevet kapta. Az előrejelzések szerint várhatóan három napig tomboló vihar akár még havat is hozhat magával. Izrael északi és középső régiójában valószínűleg már vasárnap éjjel megkezdődik a heves esőzés, mely – megfelelő csatornarendszer híján – erőteljes és pusztító áradásokhoz vezethet. Átlagosan 100-150 milliliter eső hullik majd le három nap alatt.

A part menti területeken várható áradások mellett az ország keleti részén hirtelen kialakuló, villámgyorsan lezúduló áradások is kialakulhatnak. Erről a jelenségről, melyet héberül sitáfonnak neveznek, itt írtunk.

 

Ezen a télen bőségesen hullott az áldás Izraelre

A Szentföld egyik legveszélyesebb természeti jelensége a sitáfon. Mint arról korábban beszámoltunk, decemberben évtizedek óta nem látott mennyiségű eső esett Izrael északi és középső területein, és az esőzések továbbra is tartanak. A Kineret (Galileai) tó vízszintje nagyjából 1,8 méterrel emelkedett meg.  A szokatlanul nedves és hűvös hétvége után ismét csapadékos napok következtek, ami igencsak jót … Olvass tovább

 

Izraelben, mivel nagyok a magasságkülönbségek, és sok az igen száraz terület, bizonyos helyszíneken, elsősorban a sivatagos részeken (például a Júdeai-, illetve a Negev-sivatagban) telente gyakoriak ezek a hirtelen áradások. Az egyébként száraz sivatagi folyómedret ilyenkor hirtelen hatalmas mennyiségű, óriási erejű és nagy sebességgel szerteáradó víztömeg borítja el, gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra, magával sodorva mindent és mindenkit, ami vagy aki az útjába kerül. Ezeket az áradásokat okozhatja olyan eső is, amely az aktuális helyszíntől távolabb zúdult le, nem kell tehát feltétlenül csapadék a helyszínen ahhoz, hogy a hirtelen áradás megjelenjen. A folyamatos figyelmeztetések ellenére ilyenkor mindig beindul a „sitáfon turizmus”, sokan terepjáróval vagy akár gyalogosan indulnak áradásokat nézni. Ez sajnos szinte minden évben halálos áldozatokat követel.

Az eső mellett viharos erejű, 50-70 km/órás szél is várható és a magasabb hegycsúcsokon hó is hullhat. Az erős szél magasra korbácsolhatja a Földközi-tenger hullámait, melyek így 4-6, de akár nyolc méteresek is lehetnek.

A Kármel vihar része annak az európai szélvihar-sorozatnak, melyek az alacsony légnyomású területeken alakulnak ki, elsősorban október és március között, ezen belül is leginkább a téli hónapokban. A változó politikai viszonyokat mutatja, hogy idén először Görögország és Ciprus is összefogott Izraellel és közösen készülnek a várható viharokra. Az erőteljesebb viharok számára a neveket is együtt választják ki. 2021 első vihara a térségben október elején az Athina nevet kapta. Az EUMET nevet viselő csoportnak több más héber név is van a tarsolyában a 2021-22-es szezon viharaira, melyek között a Kármelen kívül szerepel az Irit, a Joel, a Lávi, az Ora és a Refáel név is.

A Kármel-hegy Izrael északi részén fekszik, a Földközi-tengertől nem messze emelkedik. Itt található Izrael harmadik legnagyobb városa, Haifa is.

Kármel-hegy, Wikipédia

A Kármel nevet viselő vihar Görögországban már erőteljes széllel, hóval és hideggel lepte meg a helyieket, és szombaton Ciprusra is megérkezett az eső és a szélvihar. Izrael legmagasabb pontján, az északkeleti határon fekvő Hermon-hegyen is esett szombaton a hó, a part menti szakaszokon eső és erős szél is jelentkezett, de vasárnap többnyire vihar előtti csenddel kezdhették meg a hetet a zsidó állam lakói. A kormány bejelentette, hogy minden tekintetben felkészült a vihar érkezésére.

Fotó: Giga Khurtsilava on Unsplash

Megszakítás