Jud-tet kiszlév, vagyis kiszlév hónap 19. napja a Chábád haszidizmus egyik kiemelkedő ünnepe, melyet a haszidizmus újéveként tartanak számon.

Ennek oka, hogy 1798-ban ezen a napon (idén november 23.) szabadult ki a börtönből a cár utasítására a Chábád haszidizmus alapítója, az Álter Rebbe, a ljádi Sneur Zálmán rabbi.

Az Álter Rebbét azért tartóztatták le, mert hamisan azzal vádolták meg, hogy a francia forradalmat támogatja, és garázdálkodásra, illetve anarchiára buzdítja a zsidó fiatalokat (a történetet részletesen itt olvashatják). A cár, I. Pál, rettegett a lengyel nacionalisták tevékenységétől, és mindenkiben ellenséget látott, emellett Oroszország akkor már évek óta harcban állt Törökországgal, a rabbi pedig köztudottan támogatta a szentföldi zsidó településeket, melyek abban az időben az Ottomán Birodalom fennhatósága alá tartoztak. Sneur Zálmán rabbi ekkorra már a haszid mozgalom jelentős vezetője volt, így a hamis vádak az oroszországi haszid mozgalom ellen is irányultak.

A rebbét letartóztatása után a pétervári Péter-Pál erődbe szállították. Kihallgatóit – többek között otthona, Liozni helyi, nem-zsidó uraságainak segítségével – sikerült meggyőznie arról, hogy mozgalma tisztán vallási indíttatású.

Végül 53 napnyi raboskodás és kihallgatások sora után kiszlév hónap 19.én szabadult. Ennek megünnepléseként arra kérte követőit, hogy barátságos közeledéssel és testvéri szeretettel próbáljanak békét és harmóniát teremteni a haszidok és ellenzőik között.

Jud-tet kiszlév az Álter rebbe szabadon bocsátásának, egyben sajátos gondolkodásmódjának és tanítási módszerének ünnepe is mind a mai napig. Ez a nap egyben az Álter Rebbe mestere, a mezricsi mágid halálozási évfordulója, ő 1772-ben hunyt el. Az ünnepet szokás nagy fárbrengenekkel megülni.

Fárbrengen vagy héberül hitváádut

Haszid összejövetel, melyen inspiráló beszédek hangzanak el, haszid dallamokat énekelnek, illetve közösen esznek és isznak is.

Fárbrengent bárki, bármikor tarthat, elegendő hozzá egy születésnap vagy bármi más, megemlékezésre alkalmasnak ítélt esemény.

A haszidizmus jeles napjain, rebbék halálozási évfordulóján is szokás fárbrengent tartani. A rebbék által tartott nagy összejöveteleket a többi haszid udvarban tisnek („asztal”) nevezik.

 

Yud Tes Kislev 5777 Farbrengen Kumzitz – With Rabbi YY Jacobson

Discovering the Torah of InfinityThis Yud-Tes Kislev 5777 Farbrengen Kumzitz took place on Sunday evening, 19 Kislev 5777, December 18, 2016, at Ohr Chaim Sh…

 

Ezt tegye, ha meghívást kap egy ilyen eseményre

A fárbrengenhez nem kell kiöltözni, teljesen kötetlen és informális összejövetelről van szó. Fontos azonban, hogy ezeket az eseményeket többnyire vagy csak férfiaknak, vagy csak nőknek rendezik és a két nem nem keveredhet. A férfiaknak szokás kipát, sapkát vagy más fejfedőt feltenniük, a nőknek pedig illik odafigyelniük a szemérmes öltözködésre (ennek alapelveiről itt olvashat részletesen). Ajándékot nem kell vinni és semmiféle hozzájárulást nem várnak el. A terítéken általában snackek, saláták és alkoholos italok szerepelnek, utóbbi csak a férfiak számára rendezett eseményeken. Felszolgálás nincs, mindenki magának vesz ételt, az itallal azonban csínján kell bánni, ugyanis a haszid gondolkodásban illetlenségnek számít, ha az ember magának tölt italt. Jobb, ha az ember megvárja, míg itallal kínálják és természetesen csak mértékkel szokás inni. Elsősorban akkor, ha valaki tósztot, héberül lechájimot mond és ehhez a poharát emeli.

És hogy mi várható még némi rágcsálnivalón és egy-két pohár italon túl? Először is sok-sok éneklés.

Sokszor ismétlődő, gyorsan elsajátítható, pattogós dallamok, vagy szöveg nélküli, spirituális tartalmat kifejező, magukkal ragadó nigunok.

 

Party Jewish GIF – Party Jewish Dancing – Discover & Share GIFs

The perfect Party Jewish Dancing Animated GIF for your conversation. Discover and Share the best GIFs on Tenor.

 

Az éneklés mellett nagyon fontos elem a tóramagyarázat, haszid gondolatok megosztása.

A rebbék máámárokat, mély értelmű haszid értekezéseket mondanak a fárbrengeneken, de bárki tarthat az egyszerű elbeszéléstől a legbonyolultabb magyarázatig bármilyen előadást.

A dallamok és magyarázatok között pedig – az esemény jellegétől függően – beszélgetni is lehet, és lehetőség nyílhat különféle kérdések megvitatására.

A fárbrengen általában inspiráló, felemelő élmény. Csak azt határozzák meg, hogy mikor kezdődik, mivel mindaddig eltart, amíg a résztvevők kellemes légkörben ülnek együtt. Éppen az oldottsága és informális jellege miatt igen alkalmas arra, hogy új fogadalmakat tegyenek a résztvevők, melyek által pozitív irányba változik az életük, például magukra vállalják, hogy elkezdik egy korábban elhanyagolt parancsolat betartását, vagy a már betartott micvákat még nagyobb odafigyeléssel végzik a továbbiakban.

Az EMIH idei jud-tet kiszlévi fárbrengenjére november 23., kedden este 18:30-tól várják az érdeklődőket, férfiak és nők is részt vehetnek a Zsilip Központban megrendezésre kerülő eseményen.

Ünnepelje a haszidizmus újévét a Zsilipben!

A fergeteges hangulatról „Glici” rabbi gondoskodik, illetve London vezető rabbija, 𝗬𝗶𝘁𝘇𝗵𝗮𝗸 𝗦𝗰𝗵𝗼𝗰𝗵𝗲𝘁.