A hanukai csoda az olívaolajon keresztül valósult meg: a kis korsónyi olaj egy helyett nyolc napon át égett. A zsidó hagyományban az olajjal mint szent cselekedetek alapanyagával találkozunk. Jáákov ősapa olajat önt egy kőre és a Tóra elrendeli, hogy a papokat, illetve a királyokat tiszta olívaolajjal öntsék le – vagyis kenjék fel – a tisztségük elfogadásakor. A héber „felkenés” szóból ered a másiách, vagyis felkent szó, mely nem takar mást, mint a messiást, Izrael eljövendő megváltóját. A tiszta, első sajtolásból származó olívaolaj a szentélybeli áldozatokban is szerepet játszott és a menóra lángjainak meggyújtásához is kizárólag ezt lehetett használni.
A hagyomány a zsidókat az olajhoz hasonlítja: már egy egészen kevés olaj is képes nagy felületet bevonni, sok mindent beolajozni maga körül, ugyanígy a zsidók is, akármennyire kevesen is vannak, képesek nagy hatást gyakorolni környezetükre.
Az olaj nem keveredik más folyadékkal, hanem felúszik a folyadék tetejére, és a cseppecskék egymásba kapaszkodnak, ahogyan a zsidók is elkülönülnek nem-zsidó szomszédaiktól, és csak egymásra támaszkodva, egymással egységet alkotva képesek fennmaradni a felszínen. Az olaj emellett a termékenység és a gazdagság szimbóluma is a hagyományban, valamint Izrael földje hét fő terményéből az egyik, az olívabogyó származéka.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy nemcsak maga az olaj fénylik, hanem az akár több ezer évig is elélő olajfa maga is úgy néz ki, mintha fényt bocsátana ki. A levelek fonákját ugyanis egészen apró, fehér pikkelyek borítják, míg a levél felső része zöld. Ez az erőteljes kontraszt a levél két oldala között adja az olajfák különleges, ezüstös csillogását, amikor a szél borzolja össze az ágakat. Ahogy pedig egy olajligeten végigszalad egy légáramlat, úgy néz ki, mintha egyre másra villannának fel, borulnának ezüstös fénybe a lombkoronák.
Így ír a midrás különböző helyeken:
- „Izrael népét azért nevezik így [Jirmeja 11:16]: ’olajfa, leveles és világos’, mert az egész világra fényt bocsát.”
- „Amikor Isten angyala elmondta Szárá ősanyának, hogy gyermeke lesz, ’Szárá arca úgy világított, mint az olajfa’.”
- „A galamb, mely az olajágat hozta vissza a csőrében Noáchnak a bárkára a víz visszahúzódásának jeleként ’fényt hozott a világra’”
Ezt a fényt igyekszünk mi is elhozni és kiterjeszteni hanuka ünnepén az egész világra, miközben folyamatosan, minden nap várjuk és reméljük, hogy az Örökkévaló elküldi felkentjét, a messiást, és onnantól fogva az Örökkévaló bölcsességének fénye világítja majd be mindenki számára láthatóan és érzékelhetően az egész világot.
Bár hanuka ünnepén az olajban sült, illetve tejes ételek a leginkább elterjedt fogások az egész zsidó világban, most egy olívaolajban bővelkedő, ám sütőben sütött ropogtatnivalót kínálunk olvasóinknak. Az olívolaj mellett e ropogós kekszek ízét a záátár nevű főszerkeverék adja, melynek alapja – más zöldfűszerek mellett – az izsóp nevű, rendkívül illatos és aromás fűszernövény.
Olívaolajos-záátáros cracker
párve, tej- és tojásmentes
- 3 ¼ pohár liszt
- 1 ek. só
- 2-3 ek. záátár fűszerkeverék
- ½ ek. szárított oregano (elhagyható)
- 3-4 ek. szezámmag (elhagyható)
- ½ pohár víz
- ½ pohár narancslé vagy más gyümölcslé
- 3 ek. extra szűz olívaolaj
- A tetejére: olívaolaj és záátár, ízlés szerint, bőségesen
A lisztet tálba szitáljuk. Hozzáadjuk a többi száraz hozzávalót, kissé összekeverjük, majd a folyadékok következnek. Megkeverjük és alaposan meggyúrjuk a tésztát, amíg egynemű, nem ragacsos, közepes keménységű tésztát kapunk. Kisebb alma nagyságú darabokra szaggatjuk a tésztát, gombócokat formázunk és ezeket tepsi méretű, vékony lappá nyújtjuk. A kinyújtott tésztát sütőpapírra tesszük, záátárral összekevert olívaolajjal bőségesen megkenjük, pizzavágóval vagy éles késsel kis kockákra vágjuk, majd egy gyors és határozott mozdulattal áthúzzuk egy sütőlapra a tésztát a sütőpapírral együtt. 180 fokra előmelegített sütőben 13 perc alatt ropogósra sütjük. Ha nagyobb családnak vagy társaságnak készül, rögtön dupla adaggal is kezdhetik a sütést, mert hamar elfogy.