Az Olajfák hegye Jeruzsálem egyik legszentebb és legősibb helyszíne, ahol közel 3000 éve temetkeznek zsidók. A különleges helyen híres rabbik, tóratudósok és más kiemelkedő személyiségek nyugszanak, ráadásul a hegyről egy prófécia is megemlékezik.
Az Olajfák hegye a zsidó történelem és vallás egyik kiemelkedő helyszíne. Ez a hullámzó, héber betűkkel telefaragott kőhalom közel 3000 éve szolgál zsidó temetőként, ahol majdnem 150 ezer ember nyugszik. Ismerje meg a világ egyik legszebb temetőjének tartott sírkertjét.
Az Olajfák hegye a világ legrégebb temetői között
Az Olajfák hegye (héberül: Hár háZéjtim) lankás táján hullámzó héberbetűs sírkert a világ (egyik) legősibb temetője, melyet mintegy 3000 évvel ezelőtt nyitották meg és a mai napig is használják. Majdnem 150 ezer ember pihen itt.
Rabbi Lévi szerint, amikor az özönvíz végén a galamb egy olajággal tért vissza Noéhoz, akkor azt az ágacskát az Olajfák hegyéről vitte, ugyanis azt az Örökkévaló nem sújtotta árvízzel. (Berésit Rábá 33:6.)
Aztán sokáig nem zöldellettek olajfaligetek a hegyen. A kopárság egyik magyarázata szerint i.sz. 70-ben a római katonák kivágták a fákat, hogy azokból ostromgépeket készítsenek. Így aztán a szinte azonos formára vágott súlyos kövek, a szarkofágszerű sírok szabdalják lépcsőszerűre a hegyoldalat és lankákat.
Érdekes adalék, hogy az itteni temető eleinte rejtve volt a kiváncsi szemek elől, ugyanis kezdetben a hegy barlangjaiba temetkeztek. A felszínen „csak” a 16. században jelentek meg a sírok.
A hegy próféciája
Az egykori Szentéllyel szemben fekszik, de nem csak csodálatos jeruzsálemi panorámája miatt „népszerű”. Zakariás próféta könyvében megjövendölte, hogy a Messiás eljövetele után a halottak feltámadásának csodája éppen ott fog kezdődni, ahogy írja: „És állnak majd lábai ama napon az olajfák hegyén, mely Jeruzsálem előtt van kelet felől s meghasad az olajfák hegye felében, napkeletre és nyugatra, igen nagy völggyé; és elmozdul a hegynek fele északra, a másik fele pedig délre.” (14:4.)
A temetőben számos híres rabbi, tóratudós és más híres ember fekszik, például az Or háChájim szerzője, a Báál Sém Tov sógora, a kitovi Ábrahám Gerson. A breszlevi haszidok egyik vezetője, Lévi Jicchák Bender rabbi. Ábrahám Jicchák Kook, a Szentföld első askenáz főrabbija. A negyedik és az ötödik gerer rebbe, Jiszráel Alter és Szimchá Bunim Alter rabbi. Smuel Joszef Agnon izraeli író, Jákov Fischman amerikai jiddis újságíró.
„Fogadd be őt, ős Olajfák hegye”
Patai József, haszid édesapja, reb Mose Klein a Szentföldre vándorolt ki, s 1928-ban hunyt el Jeruzsálemben. Mint sok más jámbor zsidót, Patai apját is az Olajfák hegyén temették el. Patai erre az alkalomra írta az Apám lelke útján című versciklust, melynek IV. része a híres temetőről szól. Különösen érdekes az utolsó versszak, melyben megjelenik az ősi hagyomány egy képe, Zakariás próféta jóslata.
„Fogadd be őt, ős Olajfák hegye, / Ágyazd be lágyan köveid közé, / Bús messzi földről sóvárgott utánad, / Esengő vágya öltött szálló szárnyat, / S becézett rögöd könnyel öntözé.
Fogadd be őt, szent Olajfák hegye, / Maradék életet áldozón hozott, / Elárvult napok, gond-sújtotta évek, / Mint oltár-lángliszt, oly tiszták, fehérek, / S mint főpap, mindent, mindent áldozott.
Fogadd be őt, ős Olajfák hegye, / Megtört zarándok, eljött egymaga, / Szamosnál zúgott a Halál felette, / Rácheljét útban hittel eltemette, / S várt, várt, hogy ráköszönt az éjszaka…
Oh, rejtsd el őt, szent Olajfák hegye, / Míg megzendül a Kürt a bérceken… / Fehér földed próféták nyoszolyája, / Áhítva, vágynak borulnak le rája, / Most minden rögöd százszor szent nekem.”
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.