Nicholas Wintont a brit Oskar Schindlernek is szokták nevezni a holokauszt idején mutatott hősiessége miatt.
A 20. század egyik sokáig kevésbé ismert embermentő története Nicholas Winton nevéhez fűződik. Az angol tőzsdeügynök a holokauszt során 669, többségében zsidó gyermeket mentett ki a náci megszállás alá kerülő Csehszlovákiából.
A holokauszt egyik hőse
Nicholas Winton német zsidó szülők gyermekeként született Nagy-Britanniában. Bár családja az asszimiláció útját választotta, zsidó gyökerei és a nemzetközi események iránti érdeklődése mélyen befolyásolták gondolkodását.
1938 végén, amikor Európa már a háború szélére sodródott, Winton barátja kérésére Prágába utazott, hogy segítsen a menekülteknek. Amit ott látott, megrázta. Zsúfolt menekülttáborok, kilátástalan helyzetben élő családok és ezrek, akik tudták, hogy a náci uralom közeledtével életveszélybe kerülnek.
Wintont különösen a gyermekek sorsa érintette meg. Úgy érezte, nem elég együttérezni velük, cselekedni kell.
Nagy-Britannia nem egyezett bele könnyen
Prágában egy hotelszobából kezdte meg a mentőakció szervezését. Önkéntesekkel együtt listákat készített azokról a családokról, akik kétségbeesetten próbálták biztonságba juttatni gyermekeiket.
Winton leveleket írt kormányoknak és nagykövetségeknek segítséget kérve tőlük, dde legtöbbször elutasítást kapott.
Végül Nagy-Britannia beleegyezett a gyermekek befogadásába, de csak azzal a feltétellel, hogy befogadó családokat találnak és gyermekenként 50 fontos letétet fizetnek be a későbbi hazatérés biztosítékaként.
Éjt nappallá téve dolgozott, hogy segíthessen
Winton visszatért Londonba, és napközben hivatalos polgári munkáját végezte, majd estéről estére segítségre szoruló családokat keresett, pénzt gyűjtött, engedélyeket intézett és megszervezte a gyerekek utazását.
A brit hatóságok lassúsága miatt újsághirdetéseket adott fel, és személyesen győzött meg idegeneket, hogy fogadjanak be zsidó gyerekeket.
A prágai listákhoz fényképeket is készített, ezek a képek döntő szerepet játszottak abban, hogy a gyermekek otthonra találjanak.
Nyolc vonat
1939 márciusa és augusztusa között nyolc vonat indult Prágából Londonba, 669 gyermeket szállítva. A legtöbben zsidók voltak, de politikai menekültek is utaztak velük. A gyermekeket Londonban Winton és édesanyja fogadta, majd befogadó családokhoz kerültek.
A kilencedik vonat 1939. szeptember 1-jén indult volna, azon a napon, amikor Németország megtámadta Lengyelországot. A háború kitört, a határokat lezárták, a vonat soha nem indulhatott el.
A rajta utazni készülő 250 gyermek többsége később a holokauszt áldozata lett.
Becslések szerint a deportált csehszlovák zsidó gyermekek közül kevesebb mint 150 élte túl a háborút.
„Aki egy életet megment…”
A Talmud tanítása szerint: „Aki egy életet megment, egy egész világot ment meg.”
Nicholas Winton 669 világot mentett meg, mégis évtizedekig hallgatott tettéről.
Története csak az 1980-as években vált ismertté, amikor felesége a padláson rátalált egy bőröndre, benne a gyermekek listáival és fényképeivel. A BBC egyik műsora meghívta Wintont, ahol megható meglepetés várta: a közönség soraiban ültek azok az emberek, akik neki köszönhették az életüket.
Amikor a műsorvezető megkérdezte: „Van itt valaki, aki Nicholas Wintonnak köszönheti az életét?” – több tucat ember állt fel. Avideó világszerte ismertté vált, és végre méltó helyére került egy szerény ember hőstette.
Forrás: BBC
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.