Fényes Adolf a magyar realizmus és plein air festészet kiemelkedő mestere volt, azt azonban csak kevesen tudják, hogy felmenői között találjuk hazánk több rabbiját is.
Fényes Adolf neve legtöbbször a naturalista életképekkel és a nagybányai iskola festői forradalmával kapcsolódik össze, ám művészetének mélyrétegében ott húzódik erős zsidó identitása is.
Apja kecskeméti, nagyapja miskolci rabbi volt, anyai felmenői között pedig megtaláljuk Pest első rabbiját is. Festészetében egyszerre jelenik meg a társadalmi érzékenység, a biblikus ihletettség és a modern magyar művészet megújításának igénye. A festő emlékkiállítása március 15-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galériában.
Fényes Adolf híres magyar rabbik leszármazottja
Fényes Adolf a kiegyezés évében, 1867-ben látta meg a napvilágot Kecskeméten, ahol apja, Fischmann Simon a neológ hitközség főrabbija volt. Anyja, Wahrmann Regina az első zsidó származású magyar országgyűlési képviselőnek, Wahrmann Mórnak volt az unokahúga, s így Wahrmann Izrael a pesti hitközség első rabbijának a dédunokája. Fényes családi háttere biztosította számára azt a műveltségi és anyagi alapot, amely lehetővé tette, hogy a korszak művészeti központjaiban, Münchenben és Párizsban tanuljon.
Előkelő, zsidó származása nem tematikus programként jelenik meg Fényes művészetében, hanem érzékenységként, a társadalom peremére szorultak, a szegények, az elesettek iránti különös empátiában.
Korai korszakának legismertebb művei, mint például a falusi szegényeket, napszámosokat, koldusokat ábrázoló képek a magyar naturalizmus kiemelkedő darabjai.
Ez az etikai alapállás pedig sok művészettörténész szerint összefügg a zsidó vallási–kulturális hagyomány igazság- és felelősségközpontú világképével.
Biblikus és zsidó tematikájú művek
Fényes életművében időről időre megjelennek bibliai témák is. Ezek a művek nem akadémikus kompozíciók, hanem bensőséges, emberközeli ábrázolások.
A bibliai történetek számára nem mitikus távolságban léteztek, hanem erkölcsi példázatokként, amelyek a ma emberéhez szólnak.
Jóllehet, nem vált kifejezetten „zsidó festővé” a szó tematikus értelmében, identitása fontos kulturális háttér maradt. Aktívan részt vett az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) munkájában, ahol többek között a numerus clausus miatt az egyetemekről kiszorult zsidó művészifjúságot is oktatta.
A nagybányai iskola és a modernség
Fényes Adolf a nagybányai művésztelep egyik meghatározó alakja volt, ahol a plein air (a természetes fényben való festés) forradalmasította a magyar festészetet. Későbbi korszakában palettája világosabbá vált, képei derűsebb hangulatot kaptak: enteriőrök, gyermekjelenetek, napfényes udvarok kerültek vászonra.
A fény iránti vonzalom, amely szinte spirituális minőséget kap képein szimbolikus olvasatban akár a zsidó hagyomány „or”, a fény fogalmával is összekapcsolható, amely a teremtés, a tudás és a sechina, azaz az Isten-i jelenlét metaforája is lehet.
A pesti gettó borzalmaiból nem épült már fel
Fényes Adolf, mint ahogy még más, néhány kiemelkedő, zsidó származású művész Horthytól kormányzói mentességet kapott az antiszemita törvények alól, azonban a nyilasuralom idején neki is a pesti gettóba kellett vonulni.
A 77 éves festő a többi fővárosi zsidó emberrel együtt szenvedte végig a gettót.
Túlélte az éhezést és a fagyhalált, felszabadult, ám az átélt borzalmak végül legyőzték meggyötört testét. 1945. március 14-én elhunyt. A régi, Salgótarján utcai zsidó temetőben helyezték végső nyugalomra.
Fényes Adolf emlékkiállítása március 15-ig
Fényes Adolf művészete hidat képez realizmus és modernség, társadalmi érzékenység és festői líraiság között. Zsidó származása nem kizárólagos értelmezési kulcs, de fontos kulturális háttér, amely hozzájárult empatikus, erkölcsileg érzékeny látásmódjához.
A csend képei. Fényes Adolf (1867–1945) emlékkiállítása március 15-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galériában.
A fotók Fényes festményeinek részletei, a szerző felvételei.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.