A zsinagóga, vagy héberül bét hákneszet a zsidó vallási és rituális élet központi helye, ahova a zsidó emberek összegyűlnek (bét hákneszet magyarul azt jelenti, hogy gyülekezés háza) hogy együtt imádkozzanak és különböző közösségi eseményeken (esküvő, bár és bát micva, körülmetélés vagy ünnepi események) részt vegyenek.

A zsinagóga tulajdonképpen a kétezer éve lerombolt jeruzsálemi Szentélyt hivatott valamilyen tekintetben helyettesíteni, hiszen a Szentély lerombolásával megszűnt az áldozati szertartás, helyét az imádság vette át. A zsidó liturgia bizonyos elemeit csak minján (tíz, legalább 13 éves korát betöltött zsidó férfi által alkotott közösség) meglétével lehet elmondani, ezért a közösségi imádkozás helyszíne leginkább a zsinagóga.

Ugyanakkor a zsinagógák nem csak spirituális szempontból tekinthetők a lerombolt jeruzsálemi Szentély “utódjának”, a zsinagóga egyes elemei szintén emlékeztetnek az egykor állt Szentélyre. Így például minden zsinagóga központi eleme a Tóraszekrény, vagy Frigyszekrény, melyben a Tóratekercseket tároljuk hasonlatosan a Szentély legbelsőbb és legszentebb helyiséghez, melyben egykor a Frigyláda kapott helyet. Ugyanígy minden zsinagógában van Tóraolvasó asztal, ahol a Tórából való nyilvános felolvasás kap helyet, párhuzamban a Szentélyben egykor állt áldozati oltárral. Végül csakúgy, mint ahogy a jeruzsálemi Szentélyben mindig égett a tűz az oltáron, a zsinagógákban is található egy örökmécses és ahogy a Szentélyben a nők elkülönülve voltak a férfiaktól, a zsinagógákban is van külön férfi és női rész.