Vözot Hábráchá (5Mózes 33:1–34:12.) – mindig Szimchát Tóra ünnepén olvassák fel a zsinagógákban. Ez a Tóra utolsó szakasza, befejezése. Felolvasása utána rögtön megkezdik a soron következő szakasz, az első szakasz (Brésit) felolvasását, hogy a folytonosság biztosított legyen.
Mintahogy Jákob a fiait, akikről a törzsek lettek elnevezve, halála előtt maga köré gyűjtötte és mindegyiket méltatta érdemük szerint az utolsó órák előtt, ezt tette Mózes is. Egész Izraelhez szól az összefoglaló mondat: boldog nép, mert az Örökkévalóban bízhat. Az áldások után felment Mózes a Piszgá csúcsára, de lejönni nem látta senki.
Vözot hábráchá (5Mózes 33–34.) פָּרָשָׁת וְזֹאת הַבְּרָכָה
A hetiszakasz tartalmából és a szukkoti tórai olvasmányok
- Szukkotkor és Smini Áceretkor a 3Mózes 22-23-ból, a 4Mózes 29-ből valamint az 5Mózes 14-16-ból vesszük tórai olvasmányainkat. Ezek a tórai szakaszok részletezik az Örökkévalóval kötött szövetségünkről való ünnepi megemlékezéseinknek a zsidó naptárban „kijelölt időpontjai”-val kapcsolatos törvényeket; valamint szót ejtenek a szukkában (ágakkal fedett kunyhóban) lakás és a szukkoti „Négy Fajta” meglengetésének micvájáról; a jeruzsálemi Szentélyben meghozandó szukkoti áldozatokról; és a kötelezettségről, hogy minden zsidó évente háromszor, a három zarándokünnep – Peszách, Sávuot és Szukkot – alkalmával felutazzon a Szentélyhez „hogy lásson és láttassék az Örökkévaló színe előtt”.
- Szimchát Torákor (a „Tóra örömünnepén”) befejezzük, majd rögvest újra el is kezdjük a Tóra szakaszonkénti felolvasásának éves ciklusát. Először felolvassuk Vözot hábráchá hetiszakaszát, amely felsorolja az áldásokat, amelyekben Mózes részesítette halála előtt Izrael mind a tizenkét törzsét. Mintegy visszhangozva azokat az áldásokat, amelyekben öt nemzedékkel korábban Jákob részesítette tizenkét fiát, Mózes kijelöli minden egyes törzs számára annak személyre szabott szerepét Izrael közösségén belül.– 5Mózes 33.
- Ezt követően arról olvasunk a hetiszakaszban, hogy Mózes felmegy a Nebó hegyre, és a hegycsúcsról széttekint az Ígéret Földjén. „És meghalt Mózes, az Örökkévaló szolgája ott Móáb országában az Örökkévaló parancsa szerint… és senki sem tudta sírját egész e mai napig.”– 5Mózes 34:1–9.
- A Tóra a következő tanúvallomással zárul: „És nem támadt próféta többé Izráelben olyan, mint Mózes, akit az Örökkévaló ismert színről-színre… és mindabban a hatalmas cselekedetben és nagy félelmetességben, amit Mózes végbevitt egész Izráel szeme előtt.” – 5Mózes 34:10–12.
- Azt követően, hogy befejeztük a Tóra utolsó hetiszakaszának olvasását, rögvest el is kezdjük újra azzal, hogy felolvassuk Mózes első könyvének első fejezetét (ez a következő szombati hetiszakasz eleje), amely leírja hogyan teremtette meg Isten a világot hat nap alatt, majd hagyta abba a munkát a hetedik napon – amelyet megszentelt és megáldott mint a pihenés napját. – 1Mózes 1:1–2:3.
