Köves Slomó rabbi ma a fojtás általi halálbüntetés (chenek) talmudi hátterét vizsgálta meg, kitérve annak kivitelezésére és jogi alapjaira.
Köves Slomó rabi emellett foglalkozott a kövezés törvényi hátterével is, valamint azzal, hogy milyen bűnökért járt ez a legsúlyosabb büntetés a rabbinikus értelmezés szerint.
A fojtás általi halálbüntetés és a kövezés a Talmud tükrében
A mai tanulás során a fojtás általi halálbüntetés (chenek) kivitelezésének módját és jogi hátterét vizsgáltuk, valamint részletesen foglalkoztunk azzal, hogy milyen bűnökért jár kövezés, és milyen elveken alapul a rabbinikus jogi következtetés. A Talmud és a Misna szövegei alapján megértettük, hogyan működött a halálbüntetés gyakorlata az ókori zsidó jogrendszerben, és milyen morális és jogi elvek vezéreltek a bírákat.
A fojtás általi kivégzés módja
A Misna leírása szerint a fojtást egy rendkívül szigorúan szabályozott eljárás keretében hajtották végre. Az eljárás célja az volt, hogy a kivégzés minél kevésbé legyen kegyetlen, és ne hagyjon külsérelmi nyomot. A bűnöst először nyakig trágyába ásták, hogy mozgását teljesen korlátozzák. Ezután egy puha és egy kemény kötéllel fojtották meg, amelyet a nyakára tekertek, majd a kötelek két végét meghúzták. Ez a módszer hasonlított a tűz általi halálhoz, ahol az égő kanócot az elítélt torkába dobva belülről égették el, így kívülről nem volt látható sérülés. Mindkét módszer célja az volt, hogy a kivégzés minél kevésbé legyen kegyetlen, és ne sérüljön az emberi méltóság.
Mikor jár fojtás?
A Talmud alaposan elemzi a Tóra szövegeit annak megállapítására, hogy mikor és miért alkalmazták a fojtást. A Tóra gyakran említi a halálbüntetést anélkül, hogy konkrét kivégzési módot nevezne meg. Ilyenkor a bölcsek úgy értelmezték, hogy az alapértelmezett kivégzési mód a fojtás. Például a házasságtörés esetében a Tóra azt mondja: „halállal haljon” – ezt a bölcsek fojtásként értelmezték, mivel ha a Tóra eltérő kivégzési módot akart volna megjelölni (például kövezés vagy tűz általi halál), azt külön hangsúlyozta volna.
Rabbi Isi szerint a fojtás a legenyhébb kivégzési mód, és ha a Tóra nem határoz meg konkrét módszert, akkor a legenyhébbet kell alkalmazni. Rabbi Jonásán más magyarázatot ad: szerinte a fojtás hasonlít az égi halálbüntetéshez (karét), ahol a lélek kiszáll a testből külső fizikai beavatkozás nélkül. Ezért a földi bírósági halálnemek közül is azt kell választani, amelyik leginkább ehhez hasonlít – ez pedig a fojtás.
Kövezés: a legsúlyosabb halálbüntetés
A Talmud részletesen foglalkozik azzal, hogy milyen bűnökért jár kövezés, és miért tekintik ezt a legsúlyosabb kivégzési módnak. A Tóra több helyen is kifejezetten kövezést ír elő, például bálványimádás esetén: „Kövezzétek meg, halállal haljon”. A Talmud elemzi, hogy az ilyen kifejezések általánosan is utalhatnak kövezésre, így más helyeken is, ahol nincs konkrétan megnevezve a kivégzési mód, kövezés lehet az ítélet.
A Misna felsorolja azokat a bűnöket, amelyekért kövezés általi halálbüntetés jár. Ezek közé tartozik például a vérfertőzés (ha valaki az anyjával, menyével vagy apja feleségével hál), a bálványimádás, az istenkáromlás, a szombatszegés, a szülők megátkozása vagy megverése, a jegyes lány hűtlensége, a mágia gyakorlása, valamint mások bálványimádásra csábítása. Emellett a lázadó fiú esete is kövezéssel büntetendő, amikor egy konok és bűnös gyermek ellen a szülei eljárást indítanak.
A bölcsek vitája: egy vagy két bűn?
A Talmudban Rabbi Jehuda és a bölcsek között vita bontakozik ki arról, hogy ha valaki az anyjával hál, aki egyben az apja felesége is, akkor egy vagy két bűnt követ-e el. A Misna szerint két bűn történik: az anyjával való vérfertőzés és az apja feleségével való tiltott kapcsolat. Rabbi Jehuda azonban úgy véli, hogy csak egy bűn történik, mivel egy személy egy adott tettéért csak egyféle tilalmat sérthet meg. A bölcsek ezzel szemben úgy vélik, hogy két külön tilalom sérül egyszerre, ezért kétszeres felelősség terheli az elkövetőt.
Rövid összefoglaló
A mai tanulás során megismertük a fojtás általi halálbüntetés kivitelezésének módját, és megértettük, hogy ha a Tóra nem nevez meg konkrét kivégzési módot, akkor az alapértelmezett módszer a fojtás. Részletesen elemeztük a kövezés, mint kivégzési mód törvényi hátterét, és megvizsgáltuk, hogy milyen bűnökért jár ez a legsúlyosabb büntetés. Emellett láttuk, hogy a bölcsek és Rabbi Jehuda között milyen viták alakultak ki a bűnök értelmezése kapcsán.
A következő tanulások során további részleteket fogunk megismerni a különböző halálnemekről és az ezekhez kapcsolódó bűnökről, hogy még mélyebben megértsük az ókori zsidó jogrendszer bonyolultságát és morális alapjait.
Szánhedrin (Törvényszék) – סַנְהֶדְרִיןA halálbüntetés törvényei: melyek azok a vétségek és bűnök, melyek halállal büntetendők, és miképpen kell az ítéletet végrehajtani. Részletesen tárgyalja a különféle bíróságok összetételét, illetve a bírósági eljárást. Az aggadikus fejezetekben kerülnek megtárgyalásra a vallási hitelvek, illetve az ember helye az Eljövendő Világban. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 113 oldal. |
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába.
Az előadás teljes hanganyaga, strukturált tartalmi összefoglalója és a kapcsolódó talmudi oldal elérhető a napitalmud.hu oldalon.
|
A Talmud tanulmányozásának hagyománya 1923-ig nyúlik vissza, amikor Meir Spira rabbi elindította a Dáf Hájomi programot. Ez a program napi egy talmudi oldal tanulmányozásával hét év alatt vezeti végig a tanulókat a teljes Babilóniai Talmudon. A Dáf Hájomi azóta széles körben elterjedt a zsidó közösségek körében. Most, Köves Slomó rabbi vezetésével először nyílik lehetőség magyar nyelven csatlakozni a programhoz. Az előadások 2020. január 4-től 2027. június 7-ig minden hétköznap reggel 7:30–8:30 között zajlanak az Óbudai Zsinagógában. Ha érdekel a Talmud tanulmányozása és szeretnél elő magyar nyelven tanulni Köves Slomó rabbival, csatlakozz a Dáf Hájomi programhoz! Helyszín: Óbudai Zsinagóga (1036. Budapest, Lajos u. 163.) |
