„Mikor látta Bálák, Cipór fia mindazt, amit Izrael tett az emórival, akkor nagyon félt moáv a néptől, mert sok volt, és irtózott moáv Izrael fiaitól.” (4Mózes 22:2-3)

Ezzel a felütéssel indul a hetiszakaszunk, mely a Bálák címet viseli. A szakaszban nem kevesebb, mint öt alkalommal szerepel a „Bálák ben Cipor”, azaz Bálák, Cipor fia kifejezés. Magyarázóink elmondják, hogy nem úgy kell érteni, hogy „Bálák, Cipor fia”, hanem úgy, hogy „Bálák, a madár fia”, minthogy a cipor szó madarat jelent héberül. A kabala szerint Báláknak volt egy csodálatos madara aranyból, ezüstből és rézből. A madarat készítése után nappal a Nap felé fordították, éjjel a Hold felé, és hét nap-hét éjjel füstölőszert égettek előtte. A varázslat nyomán a madár nemcsak megszólalt, de előre megjósolta a jövőt. Ezt a különleges madarat csak nagyon tehetséges varázslók tudták szóra bírni, és Báláknak, kora legnagyobb mágusának ez sikerült. Az értékes madár mindig ott ült Bálák vállán és a fülébe súgta a jövőt. Ezért nevezték őt úgy, hogy Bálák, a madár fia. Bölcseink azt is elmondják, hogy a madár előre figyelmeztette Bálákot, hogy ne próbáljon ártani a zsidóknak, és azt is megjósolta, hogy milyen súlyosan megfizet majd mind ő, mind pedig a népe azért, ha mégis így tesz. Bálák azonban nem hallgatott a csodamadárra, és ez lett a veszte…

A madarak kóserságával kapcsolatban a Tóra nem ad határozott útmutatást, ehelyett felsorol huszonnégy nem-kóser madarat. Ha teljes bizonyossággal meg tudnánk határozni, hogy melyek ezek a nagyobb csoportok vagy osztályok, akkor elméletileg minden más madár fogyasztható lenne. A nehézséget az jelenti, hogy a tórai állatnevek nem feltétlenül azonosak a mai héberben használatos nevekkel, így a madarak mibenléte (illetve a különféle fordítások) jobbára találgatások csupán. Külön kihívást jelent annak meghatározása, hogy mely fajok mely csoportba tartoznak, hiszen az állatok tórai osztályozása nem azonos napjaink tudományos besorolásával.

A Misna bölcsei ezért levontak néhány következtetést a tórai felsorolás alapján, hogy segítsenek a kóser madarak meghatározásában, miszerint a kóser madár nem ragadozó és van egy különálló lábujja és/vagy begye, illetve zúzája, melyről kézzel lehúzható a bőr. Bölcseink természetesen minden egyes kitételt külön-külön vizsgálnak, és pontosan meghatározzák, hogy mely viselkedésformák merítik ki a „ragadozás” fogalmát, itt azonban nem részletezzük ezeket. A háláchá ugyanis azt mondja, hogy mivel a meghatározás nem teljesen világos, egyszerűen csak azokat a szárnyasokat fogyasztjuk, melyek kóserságával kapcsolatban élő hagyomány létezik. (A pulykával kapcsolatos kételyekről itt írtunk.)

A kóser madárfajok közé tartozik a csirke, a kacsa, a liba, a pulyka (bár vannak, akik megkérdőjelezik ezt), a galamb és a fürj bizonyos fajtái. Olvasóinknak fürjtojással töltött fasírtot ajánlunk.

Fasírt fürjtojással

húsos

1 kg darált baromfihús

2 tyúktojás

4 szelet szikkadt kenyér

4 gerezd fokhagyma

só, bors, pirospaprika, ízlés szerint

A forgatáshoz:

1-2 pohár zsemlemorzsa

A töltelékhez:

15 fürjtojás, keményre főzve

A sütéshez:

olaj

A kenyérszeleteket vízbe áztatjuk. A tyúktojásokat feltörjük és ellenőrizzük, nem véresek-e. A húst nagy tálba tesszük, hozzáadjuk a kinyomkodott, kenyérszeleteket, a fokhagymát és a fűszereket. Alaposan összekeverjük. A megfőzött fürjtojásokat megtisztítjuk (kemény felületen kissé meghengergetve könnyedén lehúzható a héja). Nedves kézzel meggyúrjuk a gombócokat, közepükbe egy-egy fürjtojást rejtünk, majd a gombócokat meghengergetjük a zsemlemorzsában, végül forró olajban ropogósra sütjük. Azonnal tálaljuk.