Oberlander Báruch: A zsidók számára a szülők iránti tisztelet nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem vallási és társadalmi kötelezettség is, amely mélyen gyökerezik a hagyományokban és a vallási tanításokban.

Oberlander Báruch: Miért különleges, ahogy a zsidók tisztelik a szüleiket?

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! www.facebook.com/Zsidocom/ #Oberlander

Miért különleges a zsidó szülőtiszteletről szóló micva? – Oberlander Báruch rabbi tanítása

A zsidó hagyomány egyik legfontosabb parancsolata a szülők tisztelete. Amelyet nem csupán erkölcsi kötelességként, hanem isteni micvaként ismerünk. De vajon miben különbözik ez más kultúrákban is megtalálható szokásoktól? Oberlander Báruch rabbi legutóbbi előadásában ezt a kérdést járta körül a Tóra és a Talmud tanításai alapján.

A szülők tiszteletének micvája: emberi erkölcs vagy isteni parancs?

A rabbi előadásában kiemelte, hogy a szülők tisztelete nem kizárólag zsidó érték. Számos kultúrában létezik az a természetes elvárás, hogy a gyermek tisztelettel és hálával forduljon szülei felé. A Tóra azonban ennél többet követel: ez a tisztelet nem csupán erkölcsi elv, hanem isteni parancsolat. A tízparancsolatban a „Tiszteld apádat és anyádat” (2Mózes 20:12) ugyanazon kőtáblán szerepel, amely Isten és az ember kapcsolatáról szóló parancsolatokat tartalmazza. Ebből látható, hogy a szülőkkel való viszonyunk valamilyen módon Istenhez is kapcsolódik.

A Talmud szerint három fél vesz részt az ember teremtésében: az apa, az anya és az Örökkévaló. Ezért a szülő tisztelete egyben Isten tiszteletének is egy megnyilvánulása. Ez az isteni dimenzió az, ami kiemeli ezt a micvát az általános emberi erkölcsi normák közül.

A Tóra először Márában parancsolja meg a szülőtiszteletről szóló micvát

Oberlander rabbi kitért arra is, hogy a Tóra nem a tízparancsolatnál említi először ezt a micvát. Már az Egyiptomból való kivonulás után, Márában, amikor a zsidó nép vándorolt a sivatagban, Isten három különleges törvényt adott nekik: a szombatot, a törvénykezést és a szülők tiszteletét. Miért került be ebbe a hármas csomagba éppen ez a parancs?

A rabbi magyarázata szerint mindhárom parancsolat egy közös elvet hordoz: mindegyik által az ember Isten társa lehet a világ fenntartásában és jobbá tételében. A szombat az isteni teremtést idézi, az igazságszolgáltatás a világrend fenntartását segíti, míg a szülők tisztelete az élet továbbadását és az emberi kapcsolatok szentségét erősíti.

A szülőtiszteletről szóló tanítás a Talmudban

A rabbi több talmudi történetet is idézett, amelyek bemutatják, milyen magas szintű követelményeket állít a zsidó törvény a szülőkkel szembeni viselkedés terén. Ráv Johánán, a híres talmudi bölcs például így fogalmazott:
„Talán az az egyetlen előnyöm az életben, hogy nem kellett megtapasztalnom a szülők tiszteletének micváját, mert árva voltam.”

A Talmud egyik legismertebb története Rabbi Tárfonról szól, aki anyja cipőjének elszakadásakor saját kezével helyettesítette a lábbelit, hogy édesanyja tovább tudjon sétálni. A bölcsek mégis azt mondták neki, hogy „még így sem teljesítetted teljes mértékben a micvát.” Ez azt mutatja, hogy a szülők tisztelete egy olyan kötelesség, amelynek nincs felső határa.

A szülői tisztelet próbatétele: nem mindig könnyű teljesíteni

Oberlander rabbi hangsúlyozta, hogy ez a micva nem csupán akkor érvényes, amikor könnyű betartani, hanem akkor is, amikor nehézségek adódnak. Nem mindig egyszerű tisztelettel fordulni a szülőkhöz, különösen, ha nehéz vagy konfliktusos a kapcsolat. Mégis, a Tóra ezt feltétel nélkül megköveteli. Egy talmudi történet szerint Dama ben Netina, egy nem zsidó férfi példátlan tisztelettel fordult apja felé, és még nagy pénzügyi veszteséget is vállalt csak azért, hogy ne zavarja meg az apja nyugalmát.

A zsidó szülőtiszteletről szóló micva többet jelent puszta hálánál

Oberlander rabbi előadásának egyik kulcsgondolata az volt, hogy a szülőtiszteletről szóló micva nem egyszerűen hálát jelent a nevelésért és gondoskodásért. Ha így lenne, akkor csak azoknak kellene tisztelni a szüleiket, akik valóban törődtek velük. A Tóra azonban minden helyzetben előírja ezt a kötelezettséget – függetlenül attól, hogy a szülők milyen viszonyban álltak gyermekeikkel. Ezért a Talmud hangsúlyozza, hogy a szülő tiszteletének micvája nem egy erkölcsi kötelesség, hanem egy isteni törvény.

A szülők tiszteletének hatása az Istenhez való kapcsolatra

A rabbi előadását azzal zárta, hogy a szülők tiszteletének micvája egyben az istenfélelem megerősítését is szolgálja. A Tóra kétszer is párhuzamba állítja ezt a két fogalmat: „Tiszteld apádat és anyádat” és „Féld az Örökkévalót, a te Istenedet” (3Mózes 19:3). Ez azt jelenti, hogy ha valaki tiszteli a szüleit, az egy lépéssel közelebb kerül Isten tiszteletéhez is.

Az előadás végén a rabbi kiemelte, hogy a szülők és gyermekek közötti kapcsolat nem csupán személyes ügy, hanem spirituális és isteni jelentőséggel bír. A Tóra ezzel a parancsolattal egy olyan rendszert ad a zsidó népnek, amelyben a generációk közötti tisztelet az Örökkévalóhoz fűződő kapcsolat egyik alapköve.

Oberlander Báruch tanításának összegzése

Oberlander Báruch rabbi tanítása ismét rávilágított arra, hogy a zsidó életben a szülők tisztelete nem csupán egy erkölcsi kérdés, hanem egy olyan micva, amely isteni jelentőséggel bír. A Tóra és a Talmud tanításai szerint ez a kötelesség segít az embereknek nemcsak abban, hogy hálásak legyenek a szüleiknek, hanem abban is, hogy közelebb kerüljenek Istenhez. A szülőtiszteletről szóló micva így nemcsak a családi kapcsolatokat erősíti, hanem a hit és a spirituális elköteleződés alapját is képezi a zsidó közösség számára.

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook-oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.

Megszakítás