Min vitatkoztak József és testvérei? – A spirituális és világi élet dilemmája
A József és testvérei közötti konfliktus a Tóra egyik legmegrázóbb története, amely nem csupán családi viszályt tár fel, hanem mély filozófiai és spirituális különbségekre mutat rá. Oberlander Báruch rabbi tanításaiban a heti Vájésev szakasz kapcsán József és testvérei vitáját a spirituális élet és a világi tevékenységek közötti ellentét prizmáján keresztül értelmezi. E konfliktus tanulságai messze túlmutatnak a történeten, és a mai napig érvényes üzeneteket hordoznak.
Mi volt a vita alapja?
A testvérek és József közötti ellentét látszólag a szülői szeretet egyenlőtlen eloszlásából fakadt, amit a Tóra szavaival így ír: „Mivel látták testvérei, hogy atyjuk jobban szereti őt, mint testvéreit, gyűlölték őt…” (1Mózes 37:4). Ugyanakkor Oberlander rabbi szerint a konfliktus mögött mélyebb elvi kérdések húzódtak meg.
József és testvérei két eltérő istenképű világszemléletet képviseltek. A testvérek az ősatyák hagyományát követték, akik pásztorként éltek, távol a világi nyüzsgéstől. A pásztorkodás lehetőséget adott a spirituális elmélyülésre, a világi zavaró tényezők kizárására, és ezáltal teljes mértékben Isten szolgálatára koncentrálhattak. József azonban más utat választott: ő Egyiptomban, a világ egyik legforgalmasabb és legösszetettebb társadalmi-gazdasági központjában élt, és magas politikai pozíciót töltött be. József úgy vélte, hogy az Isten szolgálata nem korlátozódhat a világtól való elvonulásra; éppen ellenkezőleg, a világi élet közepette is meg kell találni az isteni szentséget.
A gyűlölet mélyebb oka
A testvérek és József közötti vita tehát nem csupán személyes ellentét volt, hanem a spirituális és világi élet közötti felfogásbeli különbség. A testvérek úgy vélték, hogy az isteni szentség megőrzésének legjobb módja a világi dolgok elkerülése. József azonban úttörő volt abban, hogy a világi életben is szent küldetést látott. A Midrásban olvasható, hogy József álmában a kévekötés – egyértelműen mezőgazdasági tevékenység – szimbolizálta azt, hogy még a legmindennapibb, fizikai munkákban is megtalálható az isteni szentség, ha a helyes hozzáállással végezzük.
Ez a felfogás idegen volt testvérei számára, akik József szavait és tetteit félreértették, és úgy érezték, hogy József felsőbbrendűnek tartja magát. Ebből a félreértésből fakadt az ellenségeskedés, amely végül József eladásához vezetett.
József mint úttörő
József példája azt mutatja, hogy lehetséges Istent szolgálni a mindennapi munka és világi tevékenységek közepette is. Egyiptomban betöltött szerepében nemcsak megőrizte spirituális tisztaságát, hanem magas szintű erkölcsi és vallási példát is mutatott. A Tóra kifejezetten hangsúlyozza, hogy József minden helyzetben, akár rabszolgaként, akár börtönben, akár alkirályként, megőrizte az isteni jelenlétet maga körül.
Az alter rebbe, a Chábád mozgalom alapítója, a Tánjá című művében ír arról, hogy a világban lévő „semleges” dolgok, amelyek sem nem szentek, sem nem tisztátalanok, szentté tehetők, ha a megfelelő szándékkal és célzattal használják őket. József életében ez a szemlélet testesült meg: minden cselekedete, legyen az világi vagy spirituális, Istent szolgálta.
Tanulság a mai kor emberének
A modern életben sokan érzik úgy, hogy a világi munkájuk eltávolítja őket a spiritualitástól. Az Oberlander rabbi által idézett történet egy banki alkalmazottról, aki nehezen talál egyensúlyt a munka és a vallásos élet között, jól mutatja, hogy ez a dilemma ma is aktuális. József példája azonban azt üzeni, hogy a világi tevékenységek nem kell, hogy ellentétben álljanak a spirituális élettel. A munka során tanúsított becsületesség, az emberekkel való tisztességes bánásmód és a család támogatása mind olyan cselekedetek, amelyek szintén Isten szolgálatát jelentik.
A testvérek megbékélése és József öröksége
A történet végén József és testvérei kibékülnek, ami arra utal, hogy a két eltérő istenképű életfelfogás összeegyeztethető. József azt mutatta meg, hogy az Isten szolgálata nem korlátozódik a zsinagógák és tanházak falaira; a mindennapi élet helyszínein, a munkahelyeken és az otthonokban is éppúgy lehet szentséget teremteni.
A történet tanulsága, hogy minden embernek meg kell találnia azt az egyensúlyt, amely lehetővé teszi számára, hogy világi tevékenységeit isteni küldetésként élje meg. Ez a felfogás nemcsak József történetében, hanem a modern világban is aktuális, ahol a világi és spirituális élet összehangolása az egyik legnagyobb kihívás.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
