Eszter könyve és a purimi csoda: Tanulságok Purim után
Purim ünnepe ugyan véget ért, de Eszter könyve továbbra is kimeríthetetlen forrása a tanításoknak és tanulságoknak. Oberlander Báruch rabbi a „Kérdezd a rabbit” sorozatban most arra világított rá, hogy az Eszter könyve nem csupán egy történelmi visszaemlékezés, hanem egy olyan szöveg, amelyben minden évben újabb és újabb rétegeket fedezhetünk fel.
Miért tekinthető az Eszter könyve egyfajta hetiszakasznak?
A rabbi egy érdekes párhuzamot vont a Tóra hetiszakaszai és az Eszter könyve között. Míg a hetiszakaszokat évről évre újra és újra olvassuk, és mindig mélyebb megértésre jutunk, ugyanez igaz az Eszter könyvére is. Purim előtt és után még heteken keresztül foglalkozunk vele, és minden évben felfedezhetünk benne valami újat.
Mordecháj napi hűsége – a „jom ve-jom” tanulsága
A rabbi külön kiemelte azt a részletet, hogy Mordecháj nap mint nap érdeklődött Eszter hogyléte felől (Eszter könyve 2:11). Ez a kitartó törődés öt éven keresztül folytatódott, míg végül Eszter megmenthette a zsidó népet. Ugyanez a „nap mint nap” kifejezés jelenik meg Hámán parancsánál is, amely szerint naponta térdet kellett volna hajtani előtte (Eszter könyve 3:4).
Az egyik haszid magyarázat szerint Mordecháj napi törődése Eszterrel volt az az érdem, amely megmentette őt és az egész zsidó népet a Hámán által kitervelt pusztulástól. Ez rámutat a folyamatos gondoskodás és hűség fontosságára.
Eszter könyvének időkerete – egy 10 éves történet
Sokan úgy gondolják, hogy az Eszter könyve néhány hónap vagy év alatt játszódik, pedig a rabbi bemutatta, hogy az események valójában egy teljes évtizedet ölelnek fel:
- Áchásvéros uralkodásának 3. évében tartotta a híres lakomát.
- A 7. évben választotta Esztert királynőnek.
- A 12. évben Hámán kiadta a zsidók megsemmisítésére vonatkozó rendeletet.
- A 13. évben történt maga a csoda, amikor a zsidók megvédték magukat.
Ez a 10 éves időtáv azt mutatja, hogy Isten már évekkel korábban előkészítette a zsidó nép megmentését, még mielőtt a veszély egyáltalán felmerült volna.
A királyi rendelet „buta” előírása – mégis a csoda része
A rabbi kiemelte azt a különös rendeletet, amelyet Áchásvéros a történet elején hozott: „Minden férfi legyen úr a maga házában” (Eszter könyve 1:22). A Midrás szerint ez egy teljesen felesleges, sőt nevetséges törvény volt, hiszen egy háztartásban úgyis a nő dönti el, hogy mi történik.
De miért volt mégis fontos ez a rendelet? Ez volt az oka annak, hogy Mordecháj nem tudta „eltüntetni” Esztert, amikor megkezdődött a király számára a lányok gyűjtése. Ha nem lett volna ez a törvény, Mordecháj könnyedén elrejthette volna Esztert, és akkor nem kerülhetett volna a palotába, hogy később megmentse a zsidókat. Ez is az isteni gondviselés egy rejtett formája.
A zsidó nép egysége – mindenki számít
Amikor Eszter ráébredt arra, hogy neki kell fellépnie a zsidó nép megmentése érdekében, azt mondta Mordechájnak: „Gyűjtsd össze minden zsidót, akik Susánban találhatók, és böjtöljetek értem!” (Eszter könyve 4:16)
Ez a mondat kiemeli a zsidó nép egységének jelentőségét. Eszter nem csak a legkiválóbb és legvallásosabb zsidókat akarta összegyűjteni, hanem mindenkit, még azokat is, akik részt vettek Áchásvéros lakomáján, és talán elfordultak a vallástól. Az üzenet egyértelmű: egy zsidó sem maradhat ki a közösségből.
Az Eszter könyve a mai napig aktuális
A rabbi szerint a purimi történet aktuálisabb, mint valaha, hiszen a zsidóságot napjainkban is próbára teszik különböző kihívások. A legnagyobb csoda nem csupán az volt, hogy a zsidók megmenekültek, hanem az is, hogy 11 hónapnyi fenyegetés ellenére egyetlen zsidó sem tért ki a vallásából.
Ezt a gondolatot a rabbi összekötötte a mai izraeli helyzettel, ahol olyan emberek, akik korábban távol álltak a vallástól, most a hithez fordulnak. Például az izraeli túszok között voltak, akik a fogságban kezdtek el áldásokat mondani és betartani a szombatot – egy olyan spirituális ébredés, amely hasonló ahhoz a hűséghez, amelyet a purimi történetben is láthatunk.
Miért féltek a perzsák a zsidóktól?
A Megila szerint sokan betértek zsidónak, mert „megfélemlítette őket a zsidók félelme” (Eszter könyve 8:17). A rabbi egy érdekes értelmezést hozott erre: a „zsidók félelme” nem azt jelenti, hogy a zsidóktól féltek, hanem azt, hogy átvették a zsidók istenfélelmét. Ez volt az oka annak, hogy sokan nemcsak barátkoztak a zsidókkal, hanem valóban betértek.
A Purim három napos ünnepe Jeruzsálemben
Míg a világ többi részén Purim egy napos ünnep, Jeruzsálemben idén három napig tartott. Ennek oka, hogy amikor Purim szombatra esik, nem lehet Megilát olvasni, ezért:
- Pénteken olvasták a Megilát és adták az adományokat.
- Szombaton elmondták az imákban a Purimra vonatkozó részeket.
- Vasárnap tartották a purimi lakomát.
Mit tanulhatunk Purimból a következő időszakra?
A rabbi szerint Purim tanítása nem ér véget az ünneppel. Ahogy Isten már évekkel előre előkészítette a zsidó nép megmentését, úgy nekünk is előre kell készülnünk a következő ünnepre, Pészachra. Kevesebb mint egy hónap van hátra, itt az ideje a takarításnak, a kovásztalan kenyér (macesz) beszerzésének és a széder este megtervezésének.
Összegzés
- Eszter könyvének üzenete időtlen – minden évben új rétegeit fedezzük fel.
- Mordecháj napi törődése megmentette a zsidókat – a mindennapi odaadás hatalmas erő.
- Isten évekkel előre megtervezte a zsidók megmenekülését – mindig van gondviselés.
- A zsidók egysége és hűsége volt a legnagyobb csoda – minden zsidó fontos.
- A hit és az összetartás ma is aktuális – Purim tanításai segítenek bennünket a mai világban is.
Ahogy a rabbi zárásként mondta: „Minden rosszból legyen jó, és készüljünk a következő ünnepre, Pészachra!”
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
