Mire figyeljünk félünnep és Pészach idején? – Újabb kérdések Oberlander Báruch rabbihoz
A „Kérdezd a rabbit!” című népszerű online tanulás 221. adásában Oberlander Báruch rabbi ismét a Pészachhoz kapcsolódó kérdésekre válaszolt, különös tekintettel a félünnepi szabályokra, az omerszámlálás micvájára és a Messiás-lakoma szokására. A beszélgetés személyes hangvételét a rabbi betegsége ellenére is derűs, közvetlen előadásmódja tette emlékezetessé.
Mit jelent a félünnep?
A rabbi elmagyarázta, hogy a chol hámóéd, vagyis a félünnep „nem hétköznap, de nem is teljes ünnep”, emiatt például autózni vagy villanyt kapcsolni szabad, de sokféle munkavégzés tilos. „Számítógépen írni szabad, kézzel nem, és nyomtatni sem, mert az már az írás kategóriája. Ruhát mosni szintén nem szabad.” A munkatilalom mértéke azonban bonyolult kérdés, egy külön talmudi traktátus – a Moéd kátán – foglalkozik vele.
Számítógépes írás és írógép: mi a különbség?
A rabbi kiemelte, hogy a számítógépes írást sok rabbi megengedi félünnepen, mert az „nem valódi írás, csak kódok jelennek meg a képernyőn”, míg az írógép fizikai lenyomatot hagy a papíron, így az tilos. Szombaton természetesen mindkettő tilos, félünnepen azonban ez a különbségtétel érvényesülhet.
Az omerszámlálás jelentősége
Több kérdés is érkezett az omerszámlálás szabályairól. A rabbi emlékeztetett: „Ha valaki este elfelejtette megszámolni, aznap nappal még pótolhatja, de másnap már csak áldás nélkül mondhatja.” Ez azért van, mert a halacha szerint vagy minden nap egy önálló micva, vagy a 49 nap együttesen alkot egy micvát – és emiatt az áldás mondása kétségessé válik, ha egy nap kimarad.
A szfirához kapcsolódó kabbalisztikus tanítások szerint „minden hét egy érzelemre, minden nap annak egy aspektusára vonatkozik, így a 49 nap alatt a lélek 49 szintjét tisztítjuk meg”, hogy Sávuot ünnepére spirituálisan felkészüljünk.
Mit ehetünk a nyolcadik napon?
A haszid szokások szerint Pészach nyolcadik napján – amely diaszpórában ünnepnap – megengedettek bizonyos, máskor kerülendő maceszből készült ételek, például a maceszgombóc vagy a maceszbráj, azaz tojásban sütött macesz. A rabbi szerint: „Ez már az a nap, amikor nem tartunk attól, hogy a macesz esetleg megkelesztődik vízzel való érintkezésben.”
A Messiás-lakoma és a „harmadik széder”
A rabbi tisztázta, hogy „harmadik széder” mint hagyományos fogalom nem létezik, de a Báál Sem Tov által bevezetett Messiás-lakoma valóban a Pészach utolsó napján zajlik. „Ez egy kóstoló a jövőbeli megváltásból, ezért sok haszid közösségben ezen a napon négy pohár bort isznak – utalva a jövő szabadulására, mint ahogy az első estén a múlt szabadulását ünnepeljük.”
Méz, konyak és más kósersági kérdések
Felmerült, hogy vajon szabad-e mézet fogyasztani Pészachkor. A rabbi válasza: „A méz hamisítására lisztet használnak, ezért csak olyan méz megengedett, amelyet szigorúan felügyeltek, és 1000%-osan biztos, hogy nem haméc.” A konyakról – amelyet bor lepárlásával készítenek – úgy véli, hogy „nem lehet rá mondani a borra vonatkozó áldást, mert már csak a bor eszenciája marad meg benne.”
Politika és életmentés
A műsorban szó esett az izraeli túszhelyzetről is. A rabbi hangsúlyozta: „Az életmentés nem politika. Katona és civil között nincs különbség, minden élet egyformán értékes.” Ugyanakkor ha egy mentőakció biztosan több életet követelne, mint ahányat megmentene, akkor azt a halacha tiltaná.
A szabadság mint örök üzenet
A rabbi személyes tanúságtétellel zárta az előadást: „Soha nincs olyan akadály, ami visszatarthatna bennünket a zsidó életben való előrehaladástól. Minden évben újra és újra át kell élnünk a szabadulás élményét, hogy érezzük: mi szabad emberek vagyunk.”
A következő tanulásra csütörtök este kerül sor, amelynek témája a kábalisztikus tanítások és Pészach kapcsolata lesz. A vasárnapi Messiás-lakomát a Vasvári Pál utcai zsinagógában tartják este 7 órakor.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
