Kérdezd a rabbit! – A leggyakoribb kérdések és válaszok
Oberlander Báruch rabbi heti kérdezz-felelek sorozata során a zsidó vallás és életmód különböző aspektusairól érkező kérdésekre válaszolt. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány különösen érdekes és gyakori kérdést, valamint a rájuk adott válaszokat.
Kell-e mezuzát tenni egy erkélyajtóra?
Igen, amennyiben az ajtó egy bejáratként funkcionál, szükséges mezuzát elhelyezni rajta. Kivételt képeznek a fürdőszobák és a mellékhelyiségek, mert ezekre nem illik mezuzát tenni.
Mondhat-e egy nő kádist?
A kádist hagyományosan férfiak mondják a minjen (legalább tíz zsidó férfi) jelenlétében. Noha a nők is imádkozhatnak, a kádist nem szokás női hangon mondani. Ennek több oka is van, például az, hogy a nőknek nem kötelessége a zsinagógai jelenlét, valamint az is, hogy a közösségben az imák vezetését hagyományosan férfiak végzik.
Lehet-e kölcsönkapott kenyérre áldást mondani?
Kölcsönkenyérre igen, azonban lopott kenyérre nem szabad áldást mondani. Az Örökkévaló azt mondja: „Ne áldj engem olyannal, ami nem tiszta.”
Hordhat-e egy zsidó olyan ruhát, amelyet a nácik kedveltek?
Ez részben ízlés és emlékezet kérdése. Ha a ruhadarab szorosan kapcsolódik a náci eszmékhez, akkor kerülendő. Sok holokauszt-túlélő nem hajlandó német termékeket használni. A rabbi személyesen nem tartaná helyesnek, de nem halachikus tiltásról van szó.
A léleknek van-e tömege?
Egyes tudósok szerint az emberi test halál után 21 grammal könnyebb lesz, de a Talmud ezzel ellentétes véleményen van. A hagyomány szerint a lélek nem fizikai, így nem is mérhető grammban.
Kell-e vizsgálni a rovarokat gyümölcsökben és zöldségekben?
Narancs, banán és paradicsom esetében nincs szükség különösebb ellenőrzésre, mert ezekben általában nincsenek rovarok. Azonban a narancshéjon lehetnek rovarok, ezért azt érdemes alaposan megmosni.
Használhatók-e olyan márkák, amelyek neve pogány istenekre utal?
Ha a márkanév ma már nem emlékeztet a pogány istenségre (például Nike vagy Canon), akkor nincs halachikus akadálya a használatának. Azonban, ha egy termék konkrétan vallási tiszteletre emlékeztet, akkor kerülendő.
Lehet-e Wagner zenéjét hallgatni?
Ez nem halachikus tiltás, hanem erkölcsi kérdés. Wagner nyíltan antiszemita volt, és zenéje a náci propaganda részévé vált. Sokan, különösen a holokauszt-túlélők és leszármazottaik, nem hajlandók hallgatni.
Lehet-e bármilyen szőlőből készült italt rituális célra használni?
A szőlőlé és a bor a legalkalmasabb a kidushoz és más vallási célokra. Azonban az egyéb gyümölcsből készült borok (például alma-, füge- vagy datolyabor) nem használhatók rituális célokra.
Mi számít bálványimádásnak ma?
A szó szerinti bálványimádás, amikor valaki egy tárgyat vagy személyt istenként tisztel, természetesen tilos. Azonban átvitt értelemben is beszélhetünk bálványimádásról, például amikor valaki túlzottan ragaszkodik a pénzhez vagy a technológiához.
Ajánlott-e házimunka közben tórát hallgatni?
Igen, ha ez nem akadályozza a munkát. Sokan hallgatnak podcastokat vagy tanításokat, miközben házimunkát végeznek, ami kiváló módja a tanulásnak.
Van-e értelme utcai koldusoknak adományozni?
A rabbi apja úgy tanította, hogy ha valaki kér, akkor adni kell. Azonban az utcai koldulás esetén fontos különbséget tenni a valóban rászorulók és azok között, akik szervezetten koldulnak. Sok esetben jobb szervezett segélyezéssel támogatni a szegényeket.
Kell-e gyászolni egy betért zsidó nem zsidó szüleit?
A halacha szerint a betérés után az illető teljes mértékben zsidóvá válik, és halachikus értelemben nem tartozik már a nem zsidó családjához. Ugyanakkor az emberi tisztelet és hálából illik gyászolni őket, még ha nem is a zsidó halachikus szokások szerint.
Miért nem tanulunk tórát Tisá beÁvkor?
A Tóra tanulása örömöt okoz, Tisá beÁv viszont a gyász napja. Ezért ezen a napon csak a gyászról és a pusztulásról szóló szövegeket tanulhatunk.
Lehet-e egy ételnek problémás neve?
Ha egy étel neve boszorkányokhoz vagy démonokhoz kapcsolódik, de ez ma már nem hordoz valódi jelentést, akkor nem aggályos. Ha viszont a név vallási vagy babonás tiszteletre utal, akkor problémás lehet.
Mikor van a legjobb időpont az esküvőre?
A halacha nem ír elő konkrét napszakot vagy napot az esküvőre. Hagyományosan a keddet tartják szerencsés napnak, mert a teremtés második napján kétszer szerepel az „És látta Isten, hogy jó” kifejezés.
Milyen szabályok vonatkoznak a mezuzá és a Tóra csókolására?
A mezuzát szokás megérinteni és utána megcsókolni az ujjunkat. A Tóratekercset lehet a kezünkkel vagy egy imakönyvvel érinteni, majd azt csókolni. A Lubavicsi haszidok például megérintik a mezuzát, de nem csókolják meg.
Hogyan lehet elkerülni a szombatszegést, ha késik a repülő?
Ha egy járat késik, és már szombat előtt megérkezik, akkor le lehet szállni, de nem szabad hosszabb útra indulni. Ha szombat közben érkezik, akkor a legjobb megoldás, ha egy közeli helyen maradunk, és nem utazunk tovább. Egy repülőút tervezésekor mindig figyelembe kell venni a szombati időpontokat.
Lehet-e túlzásba vinni a Tóra tanulását?
A Tóra tanulása elvileg egész életünk fő célja. Azonban az embernek egyensúlyt kell találnia, hiszen dolgozni, családot fenntartani és más micvákat is teljesíteni kell.
Ezek csak néhányak voltak a kérdések közül, de jól mutatják, hogy a zsidó élet minden aspektusa szorosan kapcsolódik a Tórához és a halachához. A tanulás és a kérdezés mindig része a zsidó hagyománynak, hiszen így mélyíthetjük el hitünket és megértésünket.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
