Kérdezd a rabbit! – Izgalmas kérdések és válaszok
Oberlander Báruch rabbi ismét megtartotta a szokásos szerdai Kérdezd a rabbit! beszélgetését, ahol a hallgatók különböző vallási és életmódbeli kérdéseket tehettek fel. Az este során szó esett Isten neveiről, az ima erejéről, a próféták eltűnéséről és még sok más érdekességről.
Hány neve van Istennek?
A rabbi kifejtette, hogy Istennek több neve van, és mindegyik egy adott tulajdonságát fejezi ki. A legismertebb a négybetűs istennév, amelyet nem ejtünk ki, de vannak más nevek is, mint például Elohim (bírói szigor), Hasem (az irgalmas Isten) vagy El (az erő és kegyelem megnyilvánulása). Minden név egy adott aspektusát mutatja meg Istennek attól függően, hogyan nyilvánul meg a világban.
Hogyan érhetjük el, hogy az ima szívből jöjjön?
Az ima nem csupán szavak sorozata – mondta a rabbi –, hanem egyfajta munka is. Az embernek fel kell készülnie az imára, át kell gondolnia, kivel beszél, és tudatosan kell elmondania a szavakat. Hasznos lehet egy kis időt szánni az elmélyülésre az ima előtt, valamint az is segíthet, ha az ember nem siet, hanem minden szóra odafigyel.
Miért nincsenek napjainkban próféták?
A rabbi szerint ennek oka az, hogy a világ ma galutban, azaz száműzetésben van. Régen, amikor Isten jelenléte erősebben érződött a világban, voltak próféták és csodák. Ma azonban ezek visszahúzódtak, és csak a Messiás eljövetelekor térnek majd vissza.
Igaz, hogy az ortodox zsidók nem húzzák le a vécét?
Egy kérdező egy igen szokatlan állítást hallott egy vidéki fogadóstól, miszerint az ortodox zsidók nem húzzák le a vécét. A rabbi egyértelműen cáfolta ezt, és azt mondta, hogy ennek semmilyen vallási alapja nincs – ez csupán babona.
Miért nincsenek ma hatalmas csodák?
A rabbi szerint csodák igenis történnek, csak nem mindig vesszük észre őket. Sokszor azt gondoljuk, hogy „véletlenül” menekültünk meg egy veszélyes helyzetből, vagy „szerencsénk” volt valamiben, pedig ezek mind az isteni gondviselés megnyilvánulásai.
Kell-e hálát venni különböző sütemények után?
A hálá a tészta egy kis részének elkülönítését jelenti, amit hálából az Örökkévalónak szentelünk. A rabbi elmagyarázta, hogy ha különböző süteményeket készítünk, azok akkor vonhatók össze egy egységbe, ha ugyanabból az alapanyagból készültek. Ha különböző típusúak, akkor külön kell venni a hálát.
Joheved valóban 130 éves volt, amikor Mózest szülte?
A hagyomány szerint igen – válaszolta a rabbi. Ez azonban felvet egy kérdést: ha Sára 90 éves korában szült, és ez olyan hatalmas csodának számított, akkor miért nem hallunk ugyanolyan csodaként Joheved szüléséről? A rabbi szerint ennek az az oka, hogy a zsidó nép fennmaradása maga is egy csoda, és számos ilyen csodás esemény segítette a történelmüket.
Miért fontos a héber név?
A rabbi elmondta, hogy amikor a zsidók Egyiptomba mentek, héber neveiket megtartották, és ugyanazokkal a nevekkel távoztak onnan. Ez a névmegőrzés segítette őket abban, hogy megőrizzék identitásukat a rabszolgaság évei alatt is.
Mióta szokás, hogy a zsidók elhunyt ősökről nevezik el gyermekeiket?
Ez a szokás nagyon régi – magyarázta a rabbi. Az askenáz közösségekben elhunyt rokonok után nevezik el a gyerekeket, míg a szefárd közösségekben akár élő rokonok nevét is adhatják.
Zöld színű tojás és különleges tyúkok
A beszélgetés során kiderült, hogy létezik egy különleges fajta tyúk, az aranyuca, amely zöld színű tojást tojik. A rabbi bevallotta, hogy még nem találkozott ilyennel, de érdekes információnak találta.
Hosszú haj és a szentély
Egy kérdező felvetette, hogy a kohaniták nem mehettek hosszú hajjal a szentélybe – akkor ma miért engedett a hosszú haj? A rabbi elmagyarázta, hogy ez a törvény a szentély idejében volt érvényes. Mivel ma nincs szentély, ezért a tiltás sincs érvényben.
A zsidóság és a pornográfia
Egy kérdés arra vonatkozott, mit kell tenni, ha egy baráti társaságban pornográf tartalom kerül elő. A rabbi szerint ha valami törvénytelen vagy erkölcstelen, akkor nemcsak ki kell menni a szobából, hanem fel is kell szólalni ellene. Ha valami „csak” ízléstelen, de nem törvénysértő, akkor mindenkinek saját felelőssége eldönteni, hogyan viselkedik.
Léteznek még zsidó közösségek muszlim országokban?
A rabbi szerint igen, bár nagyon kis számban. Marokkóban és Tunéziában még vannak közösségek, és érdekes módon Iránban is élnek zsidók, akiknek még parlamenti képviselőjük is van.
A vallás és a tudomány konfliktusa
Felmerült a kérdés, hogy miért tűnik úgy, hogy a tudomány és a vallás gyakran „lehülyézi” egymást. A rabbi szerint ennek az az oka, hogy a tudomány általában nem foglalkozik a vallási állításokkal, és sokan előítéletesen állnak a valláshoz. Ugyanakkor számos esetben a tudomány később igazolta a Tóra tanításait, például amikor a világ koráról vagy az univerzum kezdetéről van szó.
A rabbi köszönetet mondott mindenkinek, aki kérdezett és részt vett a beszélgetésben. Mint mindig, most is hangsúlyozta, hogy a kérdések fontosak, mert tisztázzák a fogalmakat, és segítenek jobban megérteni a zsidóság tanításait.
A következő alkalom csütörtök este lesz, ahol a hetiszakasz kabalisztikus magyarázatáról lesz szó.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
