A „Hászid történetek és mesék” című előadássorozat 208. részében Oberlander Báruch rabbi az Alter Rebbe, az első lubavicsi rebbe, Schneur Zálmán rabbi életéből és tanításaiból mesélt:
Az Alter Rebbe – csodák, tanítások és földi küzdelmek
Az előadás középpontjában az Alter Rebbe (Schneur Zálmán rabbi), a Chábád haszidizmus alapítója állt, akit a mezericsi mágid kért fel arra, hogy újraszerkessze a Sulchán Áruchot – a zsidó vallási törvények gyűjteményét – olyan módon, hogy a kommentátorok véleménye is beépüljön. A rabbi ebbe már fiatalon belekezdett, 21 évesen írta meg például a pészach és a cicesz törvényeit tárgyaló részeket.
A „gaon” (nagy tudású bölcs) címet, amelyet mestere adott neki, olyannyira komolyan vette, hogy szó szerint elájult, amikor ezt meghallotta. Innentől kezdve a haszidok is csak „a Rávnak” nevezték, és a mai napig így hivatkoznak rá.
Az angyal, aki nem tudott földi módon vezetni
A mezericsi mágid fia, Ráb Ávrahám – akit „Maláchnak”, azaz angyalnak hívtak – olyan emelkedett szinten élt, hogy nem tudott kapcsolatot teremteni a földi élet gondjaival küzdő emberekkel. Ezért a haszidok inkább Ráv Mendelt választották vezetőjüknek, aki azonban a szentföldre emigrált, így végül az Alter Rebbe maradt a közösség szellemi vezetője Oroszországban.
Fény a haszidokon
Egy megható történet szólt arról, hogy egyszer haszidok látogatták meg Liazniban az Alter Rebbet. Ő visszahúzta a függönyt az ablaknál, hogy ne lássa őket. Amikor fia rákérdezett, azt válaszolta: „Nem azért húztam vissza, mert nem akarom látni őket, hanem mert nem bírom elviselni azt a nagy fényt, ami rajtuk van.” A haszidizmusban ugyanis az áldozatvállalás és az erőfeszítés spirituális fényt hoz létre.
A feleség, mint isteni küldetés
Egy haszid, aki szenvedett felesége kirohanásaitól, panaszkodott a Rebbének. Az Alter Rebbe azt válaszolta neki: „A te lelked az első jeruzsálemi Szentély idejében bálványimádó volt. Most azért jött le újra a lelked a világba, hogy ez által a szenvedés által megtisztuljon. A feleséged kiabálása – bár nehéz – enyhébb, mint a megérdemelt büntetés lenne.”
Egy sütemény spirituális súlya
Egy másik történetben egy haszid utazása során egy süteményt akart enni. Az Alter Rebbe megtiltotta neki, mondván: „A bál nefes (spirituálisan érzékeny ember) ne egyen ilyet, mert kétséges, hogy kenyérnek vagy süteménynek minősül.” A haszid védekezett: „Én nem vagyok bál nefes.” Mire a Rebbe válasza így hangzott: „Ha nem tartanálak annak, nem vittelek volna magammal.”
Az ima és a tanítás örvénye
Egy haszid, akinek több lánya volt férjhez adás előtt, többször is látogatta az Alter Rebbet, de soha nem kért áldást, mert túlságosan elmerült a tanításokban. Végül a Rebbe magától hívta vissza az ablakból: „Vannak lelkek, amelyek több mint 500 éve várnak az Éden kapujában, hogy újra testet ölthessenek, mert csak ezen a világon lehet micvákat teljesíteni.” Az üzenet egyértelmű volt: ne hanyagolja el a földi kötelességeket.
Amikor az ima túlemelkedik
Ráb Ávrahám, az angyal, egyszer imádkozás közben elájult – annyira elszakadt a fizikai világtól. Az Alter Rebbe azonnal reagált: levette róla a Rási-féle tfilint és ráhelyezte a Rebbénu Tám-félét, így visszahozta őt az öntudathoz. Ezzel is érzékeltette a tfilin spirituális erejét.
A haszid tanítások hagyományozódása
Az előadás végén az Alter Rebbe három tanítványáról is szó esett, akik az ő haszid diskurzusaiból (máámárokból) készítettek feljegyzéseket. Az egyik – a fia – úgy jegyezte le, ahogy a Rebbe gondolkodott, a másik úgy, ahogy mondta, míg a harmadik, az unoka, a Cemách Cedek, mindkettőt egyesítette.
Záró gondolat
A haszidizmus nemcsak tanítás, hanem életforma. Az Alter Rebbe példája is ezt mutatja: a spiritualitás és a földi élet valóságának összhangja adja a valódi istenszolgálatot.
Ha szeretnéd, szívesen összefoglalom a 209. részt is, amikor elérhető lesz.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
