Hászid történetek és tanulságok – December 24-i szokások és a hászidizmus szellemisége
Oberlander Báruch rabbi tanításaiban a zsidó hagyományok, szokások és a hászidizmus világának mélységeit hozta közelebb hallgatóihoz, ezúttal a december 24-éhez kapcsolódó különleges zsidó szokásokkal és hászid történetekkel. Az említett szokások és történetek mind a zsidó közösségek életének, mind a vallásos értékrendnek fontos elemei.
Miért nem tanulunk Tórát december 24-én?
A zsidó hagyomány szerint december 24-én este az askenázi zsidók körében egy ősrégi szokás érvényesül: éjfélig nem tanulnak Tórát. Ennek a szokásnak a pontos eredete vitatott, de általában az egyház hatásaival vagy a karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó óvintézkedésekkel magyarázzák. A zsidó vallás különösen nagy hangsúlyt fektet a Tóra tanulására – olyannyira, hogy a vallásos zsidók számára a nap minden szabad pillanata erre szolgál. Így különösen szokatlan, ha egy este nem szabad tanulni.
A szokás azonban nem jelenti azt, hogy semmi vallásos tevékenység ne történne. Ilyenkor szokás hászid történeteket mesélni, sakkozni, vagy más, tanulságos, de nem tanulásnak számító tevékenységet végezni. Ez egyben lehetőség arra is, hogy a közösségek különböző programokat szervezzenek, például vacsorákat vagy beszélgetéseket.
A hászidizmus tanulságai – Történetek és példázatok
A rabbi több tanulságos történetet osztott meg, amelyek különböző hászid mesterek életéhez kötődnek. Ezek a történetek nemcsak szórakoztatóak, hanem mély erkölcsi tanulságokat is hordoznak.
1. A kibékülés tanulsága
Egy történetben a mezsibusi rabbi Baruch azt tanította, hogy a kibékülés feladatát nem szabad másra bízni, még angyalokra sem. Ha valaki békét akar teremteni, személyesen kell találkoznia ellenfelével. Ezt a tanulságot Jákob és Ézsau találkozásának bibliai történetéből vezette le, amikor Jákob angyalokat küldött, de végül neki magának kellett találkoznia testvérével.
2. A szegény ember és a gazdag fogadtatása
Egy másik történet a hászid mesterekről, a lizenszki rabbi Móseről és testvéréről, Hanipoli Zusháról szólt. A két testvér egyszer szegényként utazott, és egy szegény ember fogadta őket szívesen. Később, amikor híres mesterekké váltak, egy gazdag ember is megpróbálta őket vendégül látni. A mesterek azonban visszatértek a szegény emberhez, mondván, hogy korábban őszintén fogadta őket, míg a gazdag ember csak a társadalmi státuszuk miatt érdeklődött irántuk.
3. A jó és a rossz angyal tanulsága
A Canzi rebbe egy érdekes példázatot hozott arról, hogyan lehet megkülönböztetni a jó és rossz angyalokat. A jó angyal (mint József történetében) azonnal segíteni akar, míg a rossz angyal (mint Jákob tusakodásánál) kifogásokat keres. Ez a történet arra tanít, hogy az emberek viselkedéséből sokat lehet tanulni – aki segíteni akar, az valóban jószándékú.
4. A festmény és a madár története
A Dubnai Maggid híres példázatai közül elhangzott egy tanmese arról, hogyan származhatunk tanulságot egy festményből. Egy festmény olyannyira élethű kenyeret ábrázolt, hogy a madarak odarepültek, de az embertől nem féltek – a festő ugyan a kenyeret tökéletesen ábrázolta, de az embert nem. Ez a történet arra tanít, hogy ne csak a külsőségekre figyeljünk, hanem az ember belső értékeire is.
5. József és a fáraó párbeszéde
A Dubnai Maggid egy másik tanmesében József és a fáraó találkozását elemezte. József szerénységét, amellyel az álomfejtést Istennek tulajdonította, a fáraó mégis úgy értékelte, hogy József rendkívüli bölcsességgel bír. A történet azt mutatja, hogy az alázat és a bölcsesség kéz a kézben járnak.
6. A Messiás érkezésének kiszámítása
A Malbim (Meir Löb Weiser) kommentárjában foglalkozott a Messiás érkezésének lehetséges időpontjával, amely heves vitákat váltott ki. A tanulság az, hogy az ilyen számítások csak akkor hasznosak, ha már nagyon közel van az esemény – ahogy a hosszú utazás végén van értelme megkérdezni, mikor érkezünk meg.
A hászidizmus üzenete
A hászidizmus történetei és tanításai mindig is arra törekedtek, hogy a hallgatók életét megszenteljék, és közelebb hozzák őket Istenhez. Ezek a történetek megmutatják, hogy a vallásos életben a legfontosabb az őszinteség, a másik ember tisztelete és a hit öröme.
Záró gondolatok
A december 24-i szokások és a hászid történetek mesélése nemcsak szórakoztató, hanem egyben közösségi esemény is, amely erősíti a zsidó identitást és összetartást. Oberlander Báruch rabbi tanításai ezen az estén is megmutatták, hogy a hászidizmus szellemisége örökérvényű, és mindig képes új tanulságokat nyújtani. Ahogy közeledik Hanuka, a fény ünnepe, ezek a történetek is arra emlékeztetnek bennünket, hogy a hit és a remény minden körülmények között megvilágítja az életünket.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
