Dróse vagy prédikáció minden szombaton? – Oberlander Báruch
A drósé és a prédikáció közötti különbséget és annak zsinagógai szerepét mutatta be Oberlander Báruch rabbi, miközben a heti szakaszhoz kapcsolódó gondolatait osztotta meg. Az előadás során a rabbi történelmi és vallási szempontból is áttekintette, hogyan alakult ki a beszédek hagyománya a zsinagógai közösségekben.
Dróse és prédikáció: Mi a különbség?
A drósé egy hagyományos zsidó tanítás, amely midrások, kommentátorok, vagy a Talmud bölcseinek tanításain alapul. Az ortodox rabbik kizárólag drósét tartanak, amely a szöveg tartalmára helyezi a hangsúlyt. Ezzel szemben a prédikáció általában modern, irodalmi nyelvezetű, gyakran erkölcsi tanításokat fogalmaz meg, és általában nem a hagyományos zsidó forrásokból indul ki. Ez utóbbi leginkább a neológ vagy reform közösségeknél elterjedt.
A prédikáció szokása: történelmi háttér
A zsidó közösségekben nem volt mindig szokás heti rendszerességgel drósét tartani. Az 1800-as évek elején Magyarországon kezdődött meg az a vita, amely a zsinagógai beszédek szerepéről szólt. A reformmozgalom egyik követelése volt, hogy a rabbik prédikációkat tartsanak, amelyek erkölcsi és közösségi kérdésekkel foglalkoznak. Az ortodox közösségek ezzel szemben ragaszkodtak ahhoz, hogy a rabbi elsősorban vallási törvényeket (haláchát) tanítson.
Példaként említette a pápai közösséget, ahol az 1840-es években komoly vita bontakozott ki az ortodox és reform szemlélet között. Míg a reformer rabbik a rendszeres prédikációt szorgalmazták, az ortodoxok úgy vélték, hogy a tanulás és az ima különböző területek, amelyeket nem kell összemosni.
Tanítás ma: modern megközelítések
Ma már az ortodox közösségekben is elterjedt, hogy a rabbik rendszeres beszédeket tartanak a zsinagógában, különösen szombaton. Oberlander Báruch rabbi például minden péntek este és szombat délelőtt tart beszédet a Vasvári zsinagógában, hogy a közösség tagjai tanítással, gondolatokkal gazdagodva térhessenek haza.
Az előadás kiemelte, hogy bár az ortodox rabbik nem mindig tartanak beszédet ima közben, a tanulás szerves része az életüknek. A hívek gyakran tanulnak reggelente és esténként, valamint a hét minden napján, különböző vallási szövegeket olvasva és értelmezve.
Tanulság
A zsinagógai beszédek szerepe változott az idők során, de céljuk mindig ugyanaz maradt: tanítani, inspirálni és erősíteni a közösséget. Ahogy Oberlander rabbi mondta: „Minél többet tanulunk, annál jobb.” A tanulás és a drósék nemcsak a tudást bővítik, hanem spirituális kapcsolatot is teremtenek a közösség és a hagyományok között.
Sabbat Salom!
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
