A kerubok alakja – Misztika és szimbólumok a szentélyben
Oberlander Báruch rabbi ezen a héten a kerubok alakjáról és szerepéről tartott előadást a heti szakasz kabalista értelmezésének jegyében. A kerubok, amelyek a Frigyláda fedelén helyezkedtek el, a zsidó szentély egyik legmisztikusabb elemei, és évszázadok óta izgalmas kérdéseket vetnek fel a bölcsek és a hívők számára egyaránt.
A kerubok jelentősége a Szentélyben
A Frigyládát, amelyben a két kőtábla volt elhelyezve, egy arany fedél, a kaporet borította. Ennek tetején állt két aranyból készült kerub, amelyek közül az egyik férfi-, a másik női arcot viselt. A kerubok szimbolikus jelentősége mélyen kapcsolódik a zsidóság istenképéhez és spirituális felfogásához.
A Biblia egyik kulcsfontosságú verse így írja le a kerubokat:
„Örökkévaló, Izrael Istene, aki a kerubokon székel, te vagy az egyetlen Isten a föld minden királysága fölött.” (Ézsaiás 37:16)
Ez a vers világosan mutatja, hogy a kerubok között nyilvánul meg az isteni jelenlét, és innen indul ki a mózesi törvények átadása is. A Tóra így fogalmaz:
„És találkozom veled ott, és szólok hozzád a két kerub közül.” (Mózes 2. 25:22)
Miért volt szabad szobrokat állítani a szentélyben?
Az egyik legfontosabb kérdés, amit a rabbinikus kommentárok feltesznek: Miért volt megengedett a szobrok, azaz a kerubok jelenléte a szentély legszentebb helyén, miközben a Tóra tiltja a bálványimádást és a szobrok készítését?
A Haszkuny rabbi szerint a válasz az, hogy a kerubok nem bálványimádás céljából készültek, hanem az isteni jelenlét szimbólumai voltak. Ez hasonló ahhoz, ahogyan a szombati munkavégzés általában tilos, de a szentélyben szükséges áldozatok bemutatása miatt engedélyezett volt.
A kerubok különböző értelmezései
A bölcsek eltérő módon magyarázzák a kerubok alakját és szimbolikáját:
-
Nachmanides (Rambán): A kerubok angyali lényeket ábrázoltak, amelyek az isteni trón hordozói. Ez kapcsolódik Ezékiel próféta látomásaihoz, amelyben az isteni szekér angyalai is szerepelnek.
-
Maimonidész (Rambam): A kerubok az angyalok egyik osztályát képviselték, hiszen a talmudi források szerint a kerub egy angyalfajta neve.
-
Rabenu Bechájé: A kerubok egy férfi és egy nő arcával rendelkeztek, ezzel a zsidó nép és Isten kapcsolatát szimbolizálva. A Talmud szerint amikor a zsidók jól viselkedtek, a kerubok ölelkező pózban voltak, amikor pedig eltávolodtak Istentől, elfordultak egymástól.
-
Rási: A kerubok gyermekarcot viseltek, és ezzel a zsidó nép és Isten közötti mély, felbonthatatlan szülő-gyermek kapcsolatot szimbolizálták.
Hol van ma a Frigyláda?
A Frigyláda sorsa az egyik legnagyobb rejtély. Maimonidész leírása alapján Jósijáhu király elrejtette a Frigyládát a Szentély mélyen fekvő, kanyargós járataiban, több mint 50 évvel a babiloni hódítás előtt. A második Szentély idején már nem állt a Frigyláda a szentek szentjében, de a zsidó hagyomány szerint még mindig el van rejtve valahol a templomhegy mélyén.
A Lubavicsi Rebbe egy érdekes meglátással egészíti ki ezt a gondolatot: a Szentély építésekor már tudatosan két helyet készítettek a Frigyládának – az egyik a szentek szentjében, a másik pedig egy rejtett föld alatti kamrában, hogy soha ne legyen olyan időszak, amikor a Szentély Frigyláda nélkül marad.
A tanulság: a zsidó identitás mélyebb rétegei
A rabbi az előadás végén összefoglalta a különböző értelmezések fő üzenetét. A zsidóság és az Isten közötti kapcsolat két szinten létezik:
-
Nachmanides szerint a kapcsolat a Tóra tanulásán és a parancsolatok betartásán alapul. Ha valaki nem követi a micvákat, akkor eltávolodik Istentől – ahogy egy munkavállaló is elveszítheti az állását, ha nem végzi el a feladatait.
-
Rási szerint azonban a kapcsolat sokkal mélyebb és lényegibb, mert a zsidó nép Istennel való kapcsolata olyan, mint a szülő és a gyermek kapcsolata. Ez azt jelenti, hogy még ha valaki nem is tartja be a parancsolatokat, akkor is zsidó marad, és a kapcsolat mindig helyreállítható.
Ezért van az, hogy a kerubok arcai gyermekarcok voltak, mert a legmélyebb, feltétel nélküli isteni szeretetet szimbolizálták.
Zárszó és következő tanítások
A rabbi előadásának végén kiemelte, hogy a heti szakasz tanulmányozása nem csupán történelmi vagy misztikus jelentőséggel bír, hanem a mindennapi zsidó élet számára is üzenetet hordoz. A zsidó ember kapcsolata Istennel örök és elpusztíthatatlan, akár a Frigyláda, amely továbbra is rejtve van, és bármikor előkerülhet.
A következő órák témái:
- Péntek este a Vasvári Pál utcai zsinagógában Nachmanides és Maimonidész tanításairól lesz szó.
- Vasárnap folytatódik a Jámborok Könyve tanulmányozása, amely Rabbi Jehuda a Haszid misztikus tanításait tartalmazza.
Mindenkit szeretettel várnak az előadásokra!
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
