Hogyan ismerhetjük meg Istent? – Megyeri Jonatán haszid filozófiai tanítása
Megyeri Jonatán legutóbbi tanításában a haszid filozófia, a zsidó misztika alapműve, a Tánjá második részének hetedik fejezetét elemezte. Az első Lubavicsi Rebbe, a Tánjá szerzője arról beszél, hogy az ember hogyan érheti el Istent, ha egyszer a Teremtő megismerhetetlen az emberi értelem számára. Az előadás célja nem csupán filozófiai gondolatok bemutatása volt, hanem azok gyakorlatba való átültetése, amely segíthet az istenkapcsolat elmélyítésében.
Az istenhit és istenmegismerés közötti különbség
A tanítás kezdetén Megyeri Jonatán kiemelte, hogy a rabbinikus irodalomban vita van azzal kapcsolatban, hogy az istenhit önálló tórai parancsolat-e.
- Egyesek szerint – például Maimonidész, a híres 12. századi rabbi és filozófus értelmezésében – az istenhit nem parancsolat, hanem alapfeltétele a Tóra megértésének. Maimonidész szerint a Tóra és annak 613 parancsolata értelmezhetetlen istenhit nélkül.
- Más rabbik úgy vélik, hogy maga az istenhit is tórai parancsolat, amely az ember szellemi fejlődésének kiindulópontja.
Azonban abban mindenki egyetért, hogy Isten megismerése – azaz „deet Hasem” – tórai parancsolat. A kérdés csupán az, hogy ez miként valósítható meg, hiszen Isten a maga végtelenségében megismerhetetlen az emberi értelem számára.
Hogyan ismerhetjük meg a megismerhetetlent?
A próféta szavaival élve: „A ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti útjaitok nem az én útjaim” (Jesájá 55:8). Ez arra utal, hogy az emberi értelem korlátai miatt nem érthetjük meg teljesen a végtelen Istent, aki minden emberi logikán túl áll. Az emberi elme tér és idő által korlátozott, így nem képes megérteni olyan fogalmakat, mint a végtelen vagy a „semmi”. Hogyan is érthetné meg az ember Istent, aki végtelen, minden és semmi egyszerre?
A Tánjá szerzője szerint azonban nem az a cél, hogy az ember teljes mértékben megismerje Istent, hanem hogy törekedjen erre a saját képességeinek megfelelően. Az istenmegismerés az ember szellemi fejlődésének egyik legfontosabb célja, amely a Teremtőhöz való kapcsolódást mélyíti el.
Isten megismerésének eszközei
Megyeri Jonatán két fő irányt emelt ki, amelyek segítenek Isten megismerésében:
1. Isten cselekedetein keresztül
Isten megismerésének legkézenfekvőbb módja az Ő cselekedeteinek, azaz a teremtett világnak a tanulmányozása. Ahogyan egy művészt a művein keresztül ismerhetünk meg legjobban, úgy Isten megértéséhez is a teremtett világ, a természet és az emberi lélek tanulmányozása vezet.
- Az emberi lélek megismerése: Az ember Isten képmására teremtetett, ezért a lélek vizsgálata egyfajta betekintést nyújt Isten működésébe. A Tánjá nagy hangsúlyt fektet az emberi lélek feltérképezésére, hiszen a lélek Isten isteni szikrája az emberben.
- A természet tanulmányozása: A természet, mint Isten alkotása, egyfajta „isteni nyelv”, amelyen keresztül a Teremtő kinyilvánítja magát. A természettudományok tehát nem állnak ellentétben a hittel, hanem segítik Isten művének megértését.
2. A Tóra tanulmányozása
A Tóra, azaz a zsidó Szentírás, Isten akarata és bölcsessége. A Tóra tanulmányozása nem csupán vallási kötelesség, hanem az istenmegismerés legfontosabb útja.
- A Tóra, mint Isten gondolatainak megnyilvánulása: Az írott és szóbeli Tóra feltárja, hogy mi Isten szándéka a világgal és az emberiséggel. Ezért a Tóra tanulmányozása az ember egyik legfontosabb feladata.
- Az isteni parancsolatok megtartása: Az isteni törvények betartása nem csupán gyakorlati útmutatás, hanem egy spirituális kapcsolat kialakításának eszköze.
A művész és a mű kapcsolata: Analógia a megértéshez
Megyeri Jonatán hasonlatot hozott egy művész és a művének megértése közötti kapcsolatról. Például egy költőt, mint Petőfi Sándort, nem a személyes jelenléte alapján ismerhetjük meg igazán, hanem a művei által. Egy vers vagy egy irodalmi alkotás mélyebb betekintést nyújt a költő gondolatvilágába és érzelmeibe, mint egy rövid beszélgetés. Ugyanez igaz Istenre is: bár személyesen nem érhetjük el, az alkotásain és a Tórán keresztül mélyebb megértésre juthatunk.
Isten megismerésének célja
A Tánjá szerint az istenmegismerés nem csupán intellektuális gyakorlat, hanem egy spirituális küldetés, amely az emberi lélek fejlődéséhez és a Teremtővel való szorosabb kapcsolathoz vezet. Az istenmegismerés arra ösztönöz, hogy az ember túllépjen a saját korlátain, és a lehető legjobban beteljesítse életének célját.
Megyeri Jonatán összegzésképpen hangsúlyozta: „Az istenmegismerés valójában az isteni művek, a Tóra és az emberi lélek tanulmányozásán keresztül történik. Ez a mi feladatunk: törekedni arra, hogy a lehető legjobban megértsük azt, amit érthetünk, és ezen keresztül közelebb kerülhessünk a Teremtőhöz.”
Zárszó
Az előadás végén Megyeri Jonatán arra bátorította hallgatóit, hogy ne elégedjenek meg a felszínes ismeretekkel, hanem mélyedjenek el a Tóra tanulmányozásában és a világ alaposabb megértésében. Hiszen ezek által nemcsak Istent ismerhetjük meg jobban, hanem önmagunkat is.
„Isten megismerése nem azt jelenti, hogy teljesen felfogjuk a Teremtőt, hanem azt, hogy minden erőnkkel törekszünk a legmélyebb megértésére, amelyre képesek vagyunk” – zárta gondolatait.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
