Elsőre tán ellentmondásnak tűnhet, ám közel sem meglepő, hogy gyökereikben ily közeleső vallások viszonyai ideális esetben sem lehetnek teljesen súrlódásmentesek. Hisz, ha lehetnének, ugyan mi szükség lett volna a különválásra, újradefiniálásra?
A közelség és a széttartás dinamikái markánsak és ellentétesek;
ez szüli a feszültséget, amelynek megszelídítésére csakis közösen vállalkozhatunk.
A siker ez esetben létkérdés.
Baj csak akkor van, amikor már ebben sem értünk egyet.
