[A Gömárá három választ ad erre az ellenvetésre:]
– לְעִנְיַן גֵּט – כּוּלֵּי עָלְמָא לָא פְּלִיגִי דְּחָצֵר מִשּׁוּם יָדָהּ אִיתְרַבַּאי, כִּי פְּלִיגִי – לְעִנְיַן מְצִיאָה.
(1) Tény, hogy a válólevél tekintetében nincs véleménykülönbség, és mindenki egyetért abban, hogy az udvar általi tulajdonszerzés a kéz általi tulajdonszerzés elvének kiterjesztése. Akkor hát hol van véleménykülönbség rabbi Jochánán és Rés Lákis között? Ott, ahol egy kiskorú lány által megtalált tárgy megszerzéséről van szó.
מָר סָבַר: יָלְפֵינַן מְצִיאָה מִגֵּט,
Az egyik Bölcs (rabbi Jochánán) azt mondja, hogy a talált tárgy megszerzésének törvényét a válólevél megszerzésének törvényéből vezetjük le. Amiképpen a kiskorú leány az udvarába lépve megszerzi a válólevelet, ugyanúgy megszerzi a talált tárgyat is, mikor az udvarára lép.
וּמָר סָבַר: לָא יָלְפֵינַן מְצִיאָה מִגֵּט.
A másik Bölcs (Rés Lákis) azt állítja, hogy a talált tárgy megszerzésének törvényét nem a válólevél megszerzésének törvényéből vezetjük le, ennélfogva a kiskorú lány nem szerzi meg a talált tárgyat az udvara által.
[A Gömárá itt egy másik választ ad a kérdésre:]
וְאִיבָּעֵית אֵימָא: בִּקְטַנָּה כּוּלֵּי עָלְמָא לָא פְּלִיגִי דְּיָלְפֵינַן מְצִיאָה מִגֵּט, וְהָכָא בְּקָטָן קָא מִיפַּלְגִי.
(2) Ha kívánod, így is válaszolhatunk: a kiskorú lány tekintetében nincs véleménykülönbség, és mindenki egyetért abban, hogy a talált tárgy megszerzésének törvényét a válólevél megszerzésének törvényéből vezetjük le1. Ennek értelmében, ugyanúgy mint a kiskorú lány, aki a kéz általi szerzés elvének kiterjesztése útján, az udvara által megszerzi a válólevelet, ugyanúgy megszerzi a talált tárgyat az udvara által. A rabbi Jochánán és Rés Lákis közötti véleménykülönbség azonban a kiskorú fiúra vonatkozó tulajdonszerzésről szól.
מָר סָבַר: יָלְפֵינַן קָטָן מִקְּטַנָּה,
Egyikük (rabbi Jochánán) azt állítja, hogy a kiskorú fiú törvényét a kiskorú lányra vonatkozó törvényből vezetjük le. Ennek megfelelően az udvarára lépő kiskorú fiú ugyanúgy szerezhet tulajdonjogot, ahogyan a kiskorú lány.
וּמָר סָבַר: לָא יָלְפֵינַן קָטָן מִקְּטַנָּה.
A másik Bölcs (Rés Lákis) ezzel szemben úgy tartja, hogy a kiskorú fiú törvényét nem a kiskorú lányra vonatkozó törvényből vezetjük le. Mivel a Tóra csak a kiskorú lányt jogosítja fel arra, hogy az udvara által megszerezze a válólevelet, ezért arra a talált tárgy esetében is jogosult. Ez a jog azonban a kiskorú fiúknak nem adatott meg.
[A Gömárá itt egy harmadik választ is fölvet, amely teljes egészében megszünteti a rabbi Jochánán és a Rés Lákis közötti véleménykülönbséget:]
וְאִיבָּעֵית אֵימָא: מָר אָמַר חֲדָא, וּמָר אָמַר חֲדָא, וְלָא פְּלִיגִי.
(3)Ha kívánod, így is válaszolhatunk: Az egyik Bölcs egyféle esetet magyarázott, a másik egy másik, eltérő esetet, és valójában nem a törvény azonos pontját illetően tér el a véleményük. Rés Lákis, aki azt mondotta, hogy a kiskorú nő nem szerezhet tulajdonjogot az udvara által, arra gondolt, hogy a kiskorú nő talált tárgy fölött nem szerezhet tulajdonjogot az udvara által, míg rabbi Jochánán, aki arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kiskorú nő bizony szerezhet tulajdonjogot az udvara által, ezt úgy értette, hogy válólevelet megszerezhet az udvara által. Ilyenformán tehát nincs vita e két Bölcs között.
1 Háláchá: Kiskorútól történő elválás. „A kiskorú nő, akinek a házasságát az apja rendezte el, s akinek apja ezután meghalt, már kiskorúsága alatt, a maga nevében elfogadhatja a válólevelet, ha képes különbséget tenni a válólevele és egy más dolog között. A váló le vél közvetlenül a kezébe adható, az udvarába vagy a négykönyöknyi körébe tehető”. (Sulchán Áruch, Even HáEzer 141:6-7.)
